Jó gyakorlatok a szervezet témaköréből

szervezet

Az eLEMÉR mérőeszközben értékelhető négy területnek megfelelően választottunk  azokból a jó gyakorlatokból, amelyeket az IKT-mozaik kötet szerkesztése során, illetve az Iskolaportrék  kötethez kapcsolódó iskolalátogatásaink közben ismertünk meg. Itt a szervezet működésére vonatkozó jó példákat ismerhetik meg.

Szívesen vesszük, ha hozzászólásként Önök is megosztanák egy-egy bevált IKT-használati példájukat a 4 terület valamelyikéhez kapcsolódva!

3.1.1. A jövőkép meghatározza a kapcsolatot az IKT-használat és a pedagógiai alapelvek, a tanítás és a tanulás között, megjelenik az általános tervezés szintjén (továbbképzés, IKT-erőforrások, pedagógiai program és helyi tanterv).

Pedagógiai programjukban számos egyéb kulcskompetencia fejlesztése mellett kiemelik a digitális kompetenciát, amely felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. (Tanári interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

***

2001-ben indult a LinRend, azaz a Leövey Információs Rendszer, azzal a céllal, hogy mindenki könnyen és gyorsan hozzáférjen a számára szükséges információkhoz és dokumentumokhoz. A dinamikus iskolai portál egyben tartalomkezelő keretrendszer (CMS), amely egyfajta szerkesztőségként működik. Lehetővé teszi a teljes felvételi e-ügyintézést, a belsők pedig minden fontos információt megtalálnak rajta az órarendtől az eseménynaptáron át a menza-étrendig. A dokumentumtár három felhasználói kört szolgál ki: a tanárokat, a diákokat és a gazdasági, ügyviteli munkát. A tanárok a ?Hivatalban? találják meg a jegyzőkönyveket, munkaterveket, tanterveket, névsorokat, a pedagógiai munka hátterét jelentő dokumentumokat. A ?Szakmai? dokumentumtárban találhatók a munkaközösségek anyagai, míg a ?Hirdető? egy átmeneti tárhely, ahol az éppen aktuális munkaanyagok, átmeneti érvényű dokumentumok kapnak helyet. Van egy tárhely a fejlesztők számára is, ezt használják a pedagógiai program, az SZMSZ és egyéb dokumentumok fejlesztői. (Tanári interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

Az intézmény pedagógiai programja korszerű pedagógiai elveket tükröz, a kompetencia alapú oktatás fokozatos és általános bevezetésének terve mellett részletesen kitér arra a szerepre, amelyet az informatikai eszközök játszanak az iskola munkájában, a tanulásban; a helyi tanterv pedig leszögezi, hogy a közismereti tárgyak oktatásában is egyre inkább támaszkodni kell az informatikai eszközökben rejlő segítségre. ?A kompetencia alapú oktatás keretében az új tartalmak, módszerek mellett a legmodernebb prezentációs eszközök kerültek az intézményekbe. Ezekkel az eszközökkel (projektorok, digitális táblák, multimédiás számítógépek) eredményesebben, élményszerűbben valósulhatnak meg a kulcskompetenciák (szövegértés, szövegalkotás, matematika eszközszerű alkalmazása, angol nyelv) fejlesztése.? (Tanári interjúk, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

3.1.3. Az iskola IKT-jövőképét tükrözi az általános tervezés (munkaerő-gazdálkodás, továbbképzés, IKT erőforrások, pedagógiai program és helyi tanterv).

Az intézményt az önkormányzat tartja fenn, így nincs tandíj. Támogatás főként bankoktól és a helyi magánszolgáltatóktól érkezik. A forrásokkal jól kell gazdálkodni ahhoz, hogy a képzéshez szükséges drága hangszereket, különböző anyagokat és digitális eszközöket egyaránt biztosítsák. A hangszerek több millió forintba is kerülhetnek, ezt pedig kevés tanuló tudná önerőből finanszírozni. A képzőművészeti eszközök biztosítása is jelentős terhet ró az iskolára. Az asztali nyomtatón és lapolvasón felül plakátnyomtatásra és digitalizálásra alkalmas eszközöket is be kell szerezniük. Jó minőségű monitorok nélkül pedig nehéz lenne elsajátítani a legújabb nyomdatechnikai eljárásokat. A finanszírozásnál problémát jelent, hogy nem egyszerű programokról van szó, így nem lehet korlátlan licenceket vagy oktatási verziókat vásárolni. (Tanári interjúk, Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs)

***

Az átdolgozott IKT-stratégia legfőbb célja az iskola internetes portáljának fejlesztése és a tartalomszolgáltatás bővítése. Az iskola dinamikus honlapját állandóan frissítik, aktualizálják, az információk a diákok, tanárok és szülők számára is elérhetőek. A pedagógusok aktívan használják a levelezési rendszert, az ütemterv, naptári alkalmazások egyénre szabhatóak. Stratégiai szinten tervezik a tanulási környezet módosítását, a projekt alapú tanulás erősítését, valamint személyi erőforrások fejlesztését. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

3.1.7. A vezetés biztosítja, hogy a tanulók a tanórákon kívüli időben is használhassák az iskola IKT-eszközeit, ha erre a digitális szakadék áthidalásához szükség van.

Az iskola tanulói nem egyenlő esélyekkel indulnak: a hátrányosabb helyzetű tanulók nem rendelkeznek otthon internettel, így nem tudnak utánanézni a neten a szükséges információknak, nem tudják megoldani a világháló használatát igénylő feladatokat. Az esélyegyenlőség fokozására heti két alkalommal két-két órában használhatják a tanulók az informatikatermet. (Tanári interjúk, Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest)

3.1.8. A tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, az IKT-eszközökkel adminisztrált jelenlétet, hiányzást, eredményeket otthonról is elérik a tanárok, a diákok és a szülők is.

A DiriSystem belső levelezőrendszerében a vezetőség és a tanárok válthatnak e-mailt. Az elektronikus kapcsolattartás megkönnyíti a számonkérést, az értekezletekről és a személyes feladatokról is külön e-mailt kapnak a tanárok. Értekezleteket csak a közérdekű információk miatt hívnak össze, egyébként a személyre szabott, megjegyzésekkel kiegészített levélváltás jellemző. A különböző feladatokhoz ? például szalagavatóhoz ? felelősöket rendelhetnek, akik figyelik a projekt soron következő lépéseit és az aktuális határidőket. Az iskolai események mellett a rendszer a feladatokkal kapcsolatos teendőket, találkozókat is megjeleníti. (Tanári interjúk, Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós)

3.2.1. Az iskola az IKT-t is használja a tanulói teljesítmény és tudás mérésére és nyomon követésére.

A tanulói laptopokra épülő tanulási környezet erőssége a tanári felügyelő programhoz csatlakozó tesztkészítő modul használata. Ennek az az előnye, hogy hatékonyan támogatja a diagnosztikus vizsgálatokat, és nemcsak a tanár, hanem a diák számára is azonnali visszajelzést ad a tudás aktuális állapotáról. Az eredmények elektronikusan tárolhatók, bármikor könnyen hozzáférhetőek. A komplex tanulásszervezési formák mellett átgondolták az egyéni tanulási folyamatok IKT-eszközökkel való támogatását is. Fontos szerepet kap az önellenőrzés, amely az önálló tanulóvá válás egyik fontos eleme. Ennek érdekében számos olyan online tanulási felületet kutattak fel, amelyeket az egyéni tanulás támogatására használnak. (Tanári interjúk, Deák Diák Általános Iskola, Budapest)

***

A 9. osztályban látott angolórán 15 tanulói számítógép, egy kivetítő és egy tanári számítógép segítette a munkát. Interaktív, online teszteket oldottak meg a tanulók. A teremben minden számítógép képernyője elérhető a tanári gépről, így a pedagógusok ellenőrizhetik, hogy melyik feladat megoldásánál járnak a diákok. Talán a fokozott kontrollnak köszönhető, hogy a diákok csak az adott feladattal foglalkoztak, elmélyülten töltögették a nyelvtani teszteket, és csak akkor léphettek tovább, ha a tanár megnézte és rögzítette az addig elért eredményeket. (Óralátogatás, Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest)

***

A pedagógusok az iskola saját FTP-szerverére töltik fel a digitális anyagokat, ezekhez a diákok könnyen hozzáférhetnek az iskolán belül, a megoldott feladatlapokat felmásolhatják a felületre. Minden tanuló saját felhasználónévvel, jelszóval rendelkezik, a dedikált mappákhoz más nem férhet hozzá. A tanárok személyre szóló anyagot állíthatnak össze a tanulók tudásszintjének megfelelően. Az FTP-kapcsolat a hatékony információcserét támogatja: a diákoknak saját tárhelyük van, megoszthatnak dokumentumokat az osztálytársaikkal, nem szükséges pendrive-ot hozniuk az iskolába. Leggyakrabban angolórán használnak digitális tananyagokat, például teszteket, angol nyelvtani feladatgyűjteményt, online szótárakat és olykor fordítóprogramot is. Több diák regisztrált különböző idegen nyelvű weboldalakon, ahonnan rendszeresen kapnak megoldandó feladatsorokat e-mailben. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

3.3.1. A pedagógusok megosztják digitális tudásukat, IKT jó gyakorlatukat egymás között (belső képzések, digitális feladatbank, fórum, chat, levelezési rendszer).

A tanórák változatosabbá tételéhez nélkülözhetetlen ? a kész digitális anyagok mellett ? az egyéni, saját tananyagelemek, prezentációk készítése éppúgy, mint a hasznos linkek összegyűjtése, ajánlása. Ez a folyamat nem elszigetelten, az egyes tantárgyak belügyeként történik, hanem a pedagógusok közti szakmai konzultáció, az összehangolt csapatmunka eredménye. A pedagógusok a legnagyobb változásnak szakmai kapcsolataik, együttműködésük erősödését emelték ki, mint az IKT-használat hatásának fontos eredményét. Egy-egy jó szoftver bevetése vagy egy új digitális anyag elkészítése, kipróbálása rendszeres beszédtéma a tantestületben, messze meghaladva a korábbi gyakorlatban leginkább szokásos, diákok magatartásával kapcsolatos konzultációkat. (Tanári interjúk, Hegedüs Gyula Általános Iskola, Budapest)

***

Jó ideje megindult az iskolában az e-learning tartalomfejlesztés is. A tanárok különböző projektek, pályázatok keretében maguk is készítenek digitális tananyagokat. A fejlett infrastruktúra és a módszertani képzettség lehetővé teszi, hogy szinte minden tantárgy tanításában szerepet kapnak az IKT-eszközök. Az önálló digitális tananyag-szerkesztés jelentette a legnagyobb kihívást. Minden tanár kapott központi tárhelyet az iskola szerverén, és egy vándorló profillal is rendelkeznek, így bárhol jelentkeznek be, ugyanazt a munkafelületet kapják. A tanítási-tanulási folyamatban használják a tankönyvekhez kapott CD-ket, saját szájízük szerint összeállított digitális tananyagokat és a Class Servert. A legtöbbször a maguk által elkészített tananyagokat választják, mert rájöttek, mennyivel jobban tudnak dolgozni, ha a feladatok illeszkednek az adott osztályhoz, csoporthoz és a tanárok tanítási stílusához. (Tanári interjúk, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

3.3.4. Az iskola belső kommunikációjában használja az IKT-t (pl. belső dokumentumok, hírlevelek távolról is elérhetők, elektronikus adattárolás, üzenőfal, levelezőlista).

Az iskola vezetősége lehetővé tette, hogy az iskola életéhez kapcsolódó aktuális információk mindenki számára elérhetővé váljanak. Létrehoztak egy elektronikus felületet, egy ?faliújságot?, amelyen strukturált módon minden megtalálható. A levelezőlisták pedagógiai célokhoz, feladatokhoz, gyerekcsoportokhoz, eseményekhez, konkrét teendőkhöz kapcsolódnak. A rendszer mátrix-jellegű, minden egyes programelemhez tartozik egy levelezőlista (amelynek kijelölt felelőse van), így mindenki olvashatja az adott feladattal kapcsolatos információkat. A tematikusan kialakított levelezőlisták hatottak a tantestületi kommunikációra is. Természetessé vált, hogy a szervezeti felépítésnek, felelősségi köröknek megfelelően készülnek levelezőlisták, vannak állandó és egyes feladatra létrehozott időszakos listáik. Az iskolában minden kolléga jól felfogott érdeke, hogy naponta megnézze, van-e új információ a felületen. Elmondható, hogy a kezdeményezéssel sikerült kiküszöbölni a félreértésből adódó konfliktusokat és felszámolták az információhiányt; a pedagógusok direkt visszajelzéseket adhatnak kollégáiknak, megbeszélhetik az aktuális fejleményeket. (Tanári interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

2001-ben vezették be az iskola belső, Infopont nevű portálját. Mint a portálokon általában, itt is folyamatos az információ megosztás. Elsősorban a tanároknak van hozzáférése, de vannak olyan aloldalak, mint például a pályaorientáció, amit a tanulók is elérhetnek. A portál úgy van kialakítva, hogy aki az információ birtokosa, az feltölti, megosztja az információt a többiekkel. Leginkább igazgató és az iskolavezetés többi tagja aktív, míg a kollégák általában ?csak? olvassák az általuk feltöltött anyagokat. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

***

A Class Server oktatási keretrendszer (Learning Gateway) megkönnyíti az órai differenciálást, a tanárok megoszthatják egymással dokumentumaikat. Képtárakat hozhatnak létre, weblapokat, listákat, vitafórumokat, felméréseket készíthetnek, a felmérések adatait azonnal értékelhetik, és az adatokat grafikusan is ábrázolhatják. Azok a pedagógusok, akik otthon is rendelkeznek internet hozzáféréssel, otthonukból is elérik az iskola rendszerét, ez megkönnyíti a tanórákra való felkészülést. A rendszer biztosítja, hogy mindenki jól informált legyen, de csak azokhoz az információkhoz juthassanak hozzá, amelyek rájuk vonatkoznak. (Tanári interjúk, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

3.3.5. Az IKT-eszközöket felhasználják a szülőkkel és más partnerekkel való együttműködésben (e-mail, honlapon fórum és chat, aktuális közlemények, tájékoztatás, e-napló, nyitott gépterem).

Az iskolában heti egy alkalommal a nagycsoportos óvodásoknak tartanak foglalkozást az egér és billentyűzet használatának gyakorlására, és számítógépes tanfolyamokat is indítanak a szülőknek a Szülői Akadémia keretében. (Tanári interjúk, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

***

Az e-naplót 2008-ban vezették be, a tanárok és a diákok hamar megszokták. Az egyik osztály feladata volt a rendszer tesztelése, a hibák feltárása, – ők készítették a többi osztálynak szóló változatos formájú ismertetőket.  Az e-napló illeszkedik a házirendhez, ami azt jelenti, hogy a témazáró dolgozatokat (amelyekből egy nap legfeljebb kettő íratható) egy héttel előre be kell jelentenie a tanároknak, és mivel ez követhető, világosan látszik, a tanárokra is fegyelmező hatással van. Igaz ez a tanulókra is, mert korábban, ha meggyőzően érveltek, elérhették, hogy egy-két napos késéssel is elfogadja az osztályfőnök a hiányzások igazolását, az elektronikus rendszer azonban csak egy adott időpontig fogadja be ezt. Sokkal pontosabban, percre számon tartja a késéseket. A dolgozatokat a tanárok két héten belül értékelik, az érdemjegyet ? legtöbbször aznap, de mindenképp az adott héten ? beírják az elektronikus naplóba, amit a gyerekek meg is néznek, hogy ha valami tévedés történt, azonnal reklamálhassanak. (Tanári interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

Néhány tanár szülői levelezőlistát hozott létre a gördülékeny kommunikáció érdekében, és elterjedt, hogy mobiltelefonon vagy elektronikus levélben keressék őket a szülők. Általában a gyerekek és a szülők is tudják a tanárok mobilszámát, MSN-azonosítóját. Az iWiW-es üzenetküldést tartják a leghatékonyabb módszernek arra, hogy sok diákot értesítsenek, az is előfordul, hogy e közösségi oldal üzenőfalán jelentik be, ha egy óra valamilyen okból elmarad. (Tanári interjúk, Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest)

***

A szülők akár otthonról is áttekinthetik a Lauderedu rendszert bármilyen, világhálóra kapcsolt gépről. A programon keresztül képet nyernek gyermekük munkájáról, a feladatai megoldásáról, a tanár értékeléséről, nyomon követhetik az érdemjegyeit az elektronikus naplóban. A szülő a problémájával a személyes megkeresésen kívül elektronikus úton is ?jelezhet? a pedagógusoknak. Például az iskola e-mail címére jön egy szülői levél, amit az igazgatónő lát, de nem véleményez. Felkerül a probléma a ?közös polcra?, mert jönnek a levelek és a tantestületnek van egy következetes munkamegosztása. A vezetőség látja a tanári véleményeket, és a polcról mindenki azt a feladatot veszi le, amiben neki kell intézkednie. Természetesen a kollegák fordulhatnak a vezetőséghez segítségért, s a vezetők is megfogalmazhatnak javaslatot a felmerült probléma megoldására. Amennyiben nem a vezetőséget érinti a téma, akkor csak figyeli, hogy a tantestület hogyan oldja meg a problémát, és fenntartja magának a jogot, hogy csak probléma esetén reagál. (Tanári interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

A gimnáziumban 2003 óta működik a saját fejlesztésű DiriSystem elektronikus adminisztrációs rendszer, amelyben vezetőségi, tanári, szülői és tanulói jogosultság rendelhető a felhasználókhoz. Eredetileg a túlórák egyszerűbb kezeléséhez készült, később úgy gondoltuk, hogy előnyös lenne, ha a pedagógusok és a diákok közös felületen követhetnék az óra- és helyettesítési rendet. A funkciók a kollégák ötletei nyomán évről-évre bővültek. A közösen fejlesztett rendszer igazodik az iskola igényeihez: nyilvántartja az év végi statisztikákat, a diákok adatait, tantárgyait, ki milyen nyelveket tanul, a hiányzásokat és az osztályzatokat. Az iskolai honlapról elérhető DiriSystem segítségével a szülő tájékozódhat a jegyekről, az összegyűlt hiányzásokról, megnézheti gyermeke adatlapját. A jegyeket hó végén, a hiányzásokat hetente rögzítik a tanárok. (Tanári interjúk, Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós)

***

Havonta tartanak tréningszerű foglalkozásokat a szülőknek Szülői klub elnevezéssel, amelyeken megismerkedhetnek a korszerű tanulásszervezési módokkal és az új tanítási módszerekkel. A szülői klubok témáját, tartalmát a szülőkkel közösen alakítják ki. Hívnak külső előadókat is. Ezeknek a foglalkozásoknak az a célja, hogy a szülők saját élményű tapasztalatot szerezzenek a 21. század iskolájáról. Az iskola sokrétűen használja a CMPC által biztosított lehetőségeket, így például a már említett szülői klubot az érdeklődők számára, ahol ki lehetett próbálni a digitális technikát. Később a szülőknek szervezett programokon az elkészült prezentációkat is bemutatták. Iskolai ünnepségekhez kapcsolódó versenyeken a feladatokban aktív szerepet kapnak a CMPC-k. A legfontosabb információkat nem csak a szülői hirdetőtáblán jelentetik meg, hanem felteszik az iskola honlapjára is. (Tanári interjúk, Deák Diák Általános Iskola, Budapest)

***

A DiriSystem rendszer a pedagógusok és szülők közötti kommunikációt is hatékonyabbá teszi, sőt a szülők is üzenhetnek egymásnak. A rendszer azonnal értesíti a szülőt, ha olvasatlan üzenete van, így nem kell feltétlenül minden nap belépni az elektronikus ellenőrzőbe, az ELEK-be. Felszámolták a cetlikre, ellenőrzőbe írt üzenetek rendszerét, a fontosabb dolgokat e-mailben továbbítják a szülőknek, így kisebb az információvesztés, mintha a tanulóra bíznák az üzenetek átadását. A fogadóórák rendszere is megváltozott: az előzetes elektronikus bejelentkezéssel megszűnt a tanári szobák előtti sorbaállás, szigorú, hétperces beosztás alapján kapnak időpontot a bejelentkező szülők. Otthon kinyomtathatják az ?útvonaltervet?, hogy mikor melyik teremben kell lenniük, és a tanárok is jobban felkészülhetnek fogadóórájukra, mivel tudják, kiknek látogatására számíthatnak. (Tanári interjúk, Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós)

***

A digitális napló vezetői szempontból egyrészt praktikus, mert kiváltja a régi papírnaplót, másrészt hatékonyabb információáramlást biztosít, az iskolai folyamatokat jellemző számos adat elérhető, ami a hagyományos naplóban nem követhető ilyen egyértelműen. Gyorsabban kerülnek be a jegyek, a hiányzások áttekinthetőbbek. Ez a szülőt és a tanárokat is segíti, valamint hasznos csoportbontás esetén, vagy ha egy diákot több tanár is tanít az adott tárgyból. A diákok, szülők, a szaktanárok, az igazgató, az adminisztrátor egyaránt rendelkezik belépési jogosultsággal. A korrekt, végiggondolt rendszer és a nyílt kommunikáció lehetősége olyan interakciókat indíthat el az említett partnerek között, amelyek segítik az ügyintézést. Előnye, hogy a kommunikáció rugalmas, nincs helyhez és időhöz kötve. A szülőkkel is személyesebb a kapcsolattartás, akik különböző témák kapcsán informálódhatnak a kiválasztott tanároktól. Reagálhatnak a gyerekek jegyeire, kérdéseket tehetnek fel a tananyaggal kapcsolatban. A pedagógusok is hatékonyabban kommunikálnak egymással, akár otthonról is válthatnak üzenetet. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

A projekt kapcsán a tanuló elmélyülhet egy-egy témában, nem csak a pedagógussal működik együtt. Sok esetben a családi kooperáció is elengedhetetlen a sikeres feladatvégzéshez. Az egyik kisfiú édesapja a várban dolgozott gondnokként, így amikor a fiú a kisnánai vár történetét kutatta, sokat tudott segíteni neki. Egy kislány, aki a muflonok elterjedését vizsgálta, szintén együttműködött vadász édesapjával, és közösen szerveztek ehhez kapcsolódó programokat. A projektbe örömmel kapcsolódnak be a szülők, mivel hasznos, építő dolgokban lehetnek a gyerekek segítségére, másrészt a gyerekek is motiváltak, hiszen a kapcsolódási pontok és az együttműködés mindkét félnek sikerélményt nyújt. Szakértők segítik a tanulókat e-mailben: az elmúlt tanévben egy régésszel ? aki részt vett a kisnánai vár régészeti munkájában ? szinte napi kapcsolatban volt az egyik tanuló az internet segítségével. Másik tanítványuk e-mailen tartotta a kapcsolatot amatőr csillagászokkal, akik segítettek neki a kutatómunkában. (Tanári interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

3.3.6. Az intézmény a külső nyilvánosság számára is elérhető infokommunikációs rendszert működtet, valamint felhasználja az IKT-eszközöket és lehetőségeket az iskola külső kapcsolatainak intenzívebbé tételére (e-Twinning, e-mail, web2-es alkalmazások, folyamatosan frissített honlap).

Az iskola 2007 óta az iskola saját meteorológiai állomást üzemeltet, ekkor vásárolták a kamerával felszerelt meteorológiai mérőberendezést, amelyet természetismeret és földrajzórák alkalmával szemléltetésre használnak. A beüzemelt automata pár perc alatt csatlakoztatható az Időkép honlap térképeire, és az adatok alapján a rendszer pontos grafikonokat készít. A weben így folyamatosan figyelemmel kísérhetők a város térségének aktuális adatai, a hőmérséklet, a harmatpont, a páratartalom, a légnyomás és a szélirány. Az eszközt nem csak tanórán alkalmazzák, hanem minden érdeklődő számára elérhető az interneten is. (Tanári interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

***

Kedvelem és használom a projektmódszert. Használata nem szorítható tantárgyi keretek közé, mivel a választott téma köré rendeződnek a tanulók régebbi és újonnan szerzett ismeretei a tudomány és az élet miden területéről, az eredménye pedig többnyire egy közös alkotás, valamilyen produktum (pl. kiállítás, újság, faliújság, ppt bemutató stb.). A projekt ideje alatt a közös munkához a tanulóim számtalan IKT-eszközt, módszert használnak. Leveleznek egymással, közös fórumokon dolgoznak, internetes forrásokat keresnek, Word, Excel és rajzolóprogramokkal dolgoznak, digitális fényképeket készítenek, ezeket szerkesztő programokkal átszerkesztik stb. Nemzetközi projektekben is részt vesznek, ilyen az eTwinning, ahol a tanulók a külföldi diákokkal közösen dolgoznak. (http://www.etwinning.net) Az elmúlt hetekben két projektünk is megkapta a minősített projekt címet. Ez a módszer számtalan készséget, képességet fejleszt, amelyek közül kiemelném a szociális és informatikai kompetenciákat. (Fazekes Jánosné, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)


Free WordPress Themes Design by New WordPress Themes | Thanks to Insurance and Home Insurance