Posts Tagged ‘jó gyakorlatok’

Jó gyakorlatok a tanulás témaköréből

tanulas

Az eLEMÉR mérőeszközben értékelhető négy területnek megfelelően választottunk  azokból a jó gyakorlatokból, amelyeket az IKT-mozaik kötet szerkesztése során, illetve az Iskolaportrék  kötethez kapcsolódó iskolalátogatásaink közben ismertünk meg. Itt a tanulásra vonatkozó jó példákat olvashatják.

Szívesen vesszük, ha hozzászólásként Önök is megosztanák egy-egy bevált IKT-használati példájukat a 4 terület valamelyikéhez kapcsolódva!

1.1.1. A tanulók rendszeresen használnak IKT-eszközöket különféle tanórákon.

Az iskolában a digitális technikát az alsósok főként kötelező olvasmányok meghallgatására és játékra használják. A digitális tábla segítségével internetes oldalakat böngésznek, feladatokat oldanak meg. ? Az interaktív táblákat tanórán kívül is szívesen használják a gyerekek, órák után gyakran ott maradnak játszani: szeretik, hogy nagyobb a képernyője, mint egy számítógépnek, és hogy nincs zavaró krétapor. Régebben a diákok csak egyesével nézhették meg a vetített képeket, nem volt lehetőség a táblára kivetíteni a számítógép képernyőképét, ezért egy számítógépet ült körbe az osztály. Az óralátogatások tapasztalatai és a tanárok véleménye alapján az interaktív tábla egyértelműen megkönnyíti a feladatmegoldást, az ismeretanyag bemutatását, átadását. (Tanulói interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

1.1.2. A tanulók rendszeresen oldanak meg különböző tantárgyakból olyan házi feladatokat, amelyek IKT-eszközök használatát igénylik.

Tanulást támogató módszer az elektronikus feladatkiadás: házi feladatként többnyire komplex feladatot ? például egy tananyagrész szempontok szerinti feldolgozását kapják a diákok. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

***

Irodalomból az alsós tanulók gyakran kapnak olyan házi feladatot, amihez szükség van az internetre. Például közmondásokat, szólásokat kellett gyűjteni különböző állatokról. Kutatómunka során már alsó tagozaton is sokszor veszik igénybe a diákok a számítógép segítségét. Egy kisfiú említette, hogy ő technikaóra előtt utánanézett az interneten, hogy gesztenyéből milyen figurákat lehet készíteni. Mind az iskolában, mind otthon sokszor keresnek rá az interneten idegen szavak jelentésére, elektronikus képeslapokat küldenek, de a különböző, tanáraik által javasolt játékos oktatószoftvereket is használják. A tanulást segítő szoftverekhez a tanárok is szívesen nyúlnak a tanórán, mert megkönnyítik az ismeretek átadását, és azért, mert használatukkal a gyerekek játékosan sajátítják el az anyagot. (Tanulói interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

1.1.2.  A tanulók rendszeresen oldanak meg különböző tantárgyakból olyan házi feladatokat, amelyek IKT-eszközök használatát igénylik. 
vagy
1.1.3.  A tanulóknak különféle feladatok megoldása esetén szabadon választhatnak az IKT-eszközök között.

Az irányított kutatómunka egyik fajtája a webquestnek nevezett internetes kutatás. Ez olyan feladatsor, amelynek megoldásához internetes forrásokat használnak a tanulók. Megoldható Word formátumban is, ha a feladatlapot digitális formában (pendrájvon, e-mailben, szerveren található közös mappában) biztosítjuk. Így a linkekre kattintva közvetlenül érik el a tanulók a megadott forrásokat, az információt pedig közvetlenül a más néven elmentett feladatlapra írhatják. Számos szintén angol generátort használhatunk HTML, azaz webes formátumú feladatok készítéséhez is, mint például a  WebQuest generátor (internetes kereséshez).

***

1.1.2.  A tanulók rendszeresen oldanak meg különböző tantárgyakból olyan házi feladatokat, amelyek IKT-eszközök használatát igénylik. 
vagy
1.2.3.  A tanulók képesek rá, hogy különböző jellegű digitális állományokat elgondolásaik szerint szerkesszenek meg (pl. szövegek, képek).

A diákok otthoni feladatként kapták a Toldihoz kapcsolódóan egy lovagi kéziköny szerkesztését. Nagyon kreatív anyagok születtek, a munkához felhasználták az internetes forrásokat, a szövegszerkesztő és prezentációkészítő programot. Az elmúlt félévben egy ingyenes térképrajzoló szoftverrel Defoe regénye, a Robinson Crusoe alapján készítettek térképet a diákok, amelyet matematikaórán megterveztek, számítástechnika órán pedig megvalósítottak. Mindehhez a magyar órán tanult stílusismereteket felhasználva hajótörött napló készült, amely a természetismeret tantárgy tananyagára épülve a megfelelő biológiai és földrajzi környezetben játszódott, történelmi hűséggel. A projektmunkát a diákok teljes egészében digitális formában készítették el. (Tanulói interjúk, Bányai Júlia Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Kecskemét)

1.1.4. A tanulóknak tanórákon kívüli időben is szabadon használhatják az iskola IKT-eszközeit.
vagy
3.1.6. A vezetés biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a pedagógusok használják a különböző szoftvereket és hardvereket az iskola működésének különböző színterein (korrepetálás, versenyre felkészítés, szabadidős programok, nyitott gépterem).

Szinte minden tanulónak van otthon számítógépe, de a tanári felügyelettel működő nyitott gépterem segít azoknak, akiknek nincs. Bármelyik délután igénybe lehet venni, be sem kell jelentkezni. Játszhatnak, internetezhetnek, tantárgyakhoz kapcsolódóan gyűjtőmunkát végezhetnek, versenyre készülhetnek, szükség esetén nyomtathatnak, és mindehhez segítséget is kapnak. A szakkör újabb lehetőség: az 5-6. és a 7-8. évfolyam számára külön-külön tarják, ezeket a csoportos internetes játéklehetőség miatt kedvelik leginkább. A könyvtárban található szabad hozzáférésű gépet általában korrepetálásra használják délután, ehhez speciális fejlesztő szoftvereik is vannak. A géptermet más tantárgyak tanításához is igénybe veszik, főként az idegen nyelv és a matematika tanításában élnek ezzel a lehetőséggel. A második géptermet az alsós diákok informatikai oktatásra és fejlesztő korrepetálásra használják, de nyelvi órákat is tartanak benne. (Tanári interjúk, Hegedüs Gyula Általános Iskola, Budapest)

1.1.6. A tanulók életkoruknak megfelelően meg tudják ítélni a digitális források megbízhatóságát.

A diákok otthoni információgyűjtéshez legtöbbször a Google-t, illetve a magyar és angol nyelvű Wikipédia oldalakat látogatják. A Wiki-t hiteles információforrásnak tekintik, pozitívumnak tartják, hogy az oldal szerkeszthető, a téves adatokat ki lehet javítani. A lap alján található hivatkozások segítenek ellenőrizni a szócikk hitelességét, illetve a témához kapcsolódó website-okat ajánlanak. A tanárok egyre gyakrabban javasolnak weboldalakat, de többnyire magánszorgalomból böngésznek az interneten. Hasznosnak tartják az internetes olvasónaplókat, a rövidített formájú kötelező és ajánlott olvasmányok segítenek felidézni a fontos részleteket. A gyors és megbízható internetes szótárak mellett a nyomtatott változatot is gyakran forgatják, hiszen nyelvvizsgán nem használhatják az elektronikus verziót. (Tanulói interjúk, Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós)

***

A diákok természetesnek tartják, hogy a tanuláshoz először az interneten keresnek kiegészítő anyagokat, és azt is tudják, hogy ezeket óvatosan kell kezelni. A szorgalmi feladatok vagy kiselőadások anyagát is innen gyűjtik. A Wikipédia oldalait kritikával kezelik, inkább tudományos intézetek, a Magyar Tudományos Akadémia és egyetemek honlapját fürkészik, ahonnan számos link vezet professzorok publikációihoz is vagy más, hasznos és adekvát irodalomhoz. A Wikipédia egyes tanároknál tiltólistán van, mert megbízhatatlannak tartják, így a diákok emellett vagy helyett komolyabbnak vélt, tartalmasabb honlapokat is böngésznek; használják a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisát is. (Tanulói interjúk, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

***

A tanulók a tanórai gyűjtőmunkákhoz kapcsolódóan a Wikipédián, a Sulinet oldalakon, a Google-n, és az Origo keresőfelületén gyűjtenek anyagokat. A webes információkat kritikusan kezelik, a hitelességüket könyvekből ellenőrzik, de előfordul, hogy a szülőktől kérnek segítséget. (Tanulói interjúk, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Kaposvár)

***

A diákok ismerik az internethasználat veszélyeit, de ezek elkerülésére vagy megoldására nem nagyon vannak ötleteik. Veszélyt jelentenek például a hamis adatokat, látszattényeket, ellenőrizetlen információkat tartalmazó oldalak; a közösségi oldalakon létrehozott ?alibi-profilok?, amelyek mögött más személyiség áll. Veszélynek tartják az anonimitás miatti kritikátlan online viselkedést is. Számukra a tankönyvek és a tanár jelenti a valódi referenciát, az otthoni tanulás eszközei között első két helyen a könyvet és az órai jegyzetet említik, a számítógép a harmadik helyen áll, – míg szerintük a tanárok azt gondolják, hogy a tanulók számára ez az otthoni tanulás legfontosabb eszköze. (Tanulói interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

1.1.6. A tanulók életkoruknak megfelelően meg tudják ítélni a digitális források megbízhatóságát.
és
1.1.7. A tanulók tisztában vannak a szellemi tulajdon fogalmával és a forrásfelhasználás szabályaival.

A 9-10. évfolyamon félévente egy-egy önálló előadást kell készíteniük a tanulóknak, az erre való felkészülést az informatika tantárgy is támogatja. Természettudományi és angol kutatómunkát is végeznek tanári vezetéssel, és egy kétórás természettudományos esszét is kell írniuk az egyik vizsga keretében, forrásmegjelöléssel, szövegszerkesztő programmal. A feladat több szakaszból áll: első negyedévben témát kell választani, második negyedévben le kell adni a forrásjegyzéket, a harmadik negyedévben a vázlatot, év végén pedig a kész esszét forrásjegyzékkel együtt. Az információgyűjtés legfőbb forrása az internet, például egy újságcikk alapján állítanak össze ismertetőanyagot valamely témában. A feladat értékelésénél súlyos pontokat veszít, aki nem jelöli meg a forrásokat. (Tanulói interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

Napi gyakorisággal használják az internetet felkészüléshez, házi feladatok, kiselőadások, dolgozatok elkészítéséhez. A Google segítségével böngésznek, és a Wikipédia is fontos forrásnak számít, bár az itt fellelhető információk hitelességét más tartalmakkal összevetve ellenőrzik. Hangsúlyozzák, hogy meg kellett tanulniuk, hogyan kezeljék, hogyan szűrjék meg az információtömeget, hogyan emeljék ki a lényeget. A jó jegyhez nem elég, ha egyszerűen kimásolnak szövegrészeket és beadják házi feladatként, és egy másolt szöveg felolvasását sem lehet kiselőadásnak nevezni. A webszótárakat nem tartják megbízhatónak, különösen a német szótárral akadnak gondjaik: hiányolják a névelőket, a többes szám jelölését, valamint a kifejezéseket, szólásokat, közmondásokat. (Tanulói interjúk, Kanizsai Dorottya Gimnázium, Szombathely)

 1.1.7. A tanulók tisztában vannak a szellemi tulajdon fogalmával és a forrásfelhasználás szabályaival.

Biológiából félévenként egy-egy nagyobb, körülbelül 15 oldalas házi dolgozat készül, adott tartalmi és szerkesztési szempontok szerint. A tanárok megkövetelik, hogy mindig hivatkozzanak a felhasznált forrásokra, legyen az kiselőadás vagy házi dolgozat. Korábban a számítógéppel készült dolgozatokat mindig ki kellett nyomtatni, ma már általában leadhatják digitális formában, e-mailben vagy pendrájvon, illetve a Moodle keretrendszerben is. Van közöttük, aki kimondottan azért örül ennek, mert ezzel kevesebb papír fogy, kevesebb károsodás éri a természetet. (Tanulói interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

A tanulók számára természetes, hogy házi feladatukat, kiselőadásaikat gépelve adják be vagy e-mailes formában küldik el a tanárnak. A házi feladatok elkészítésekor többnyire internetes forrásokra támaszkodnak. A legtöbb diák a Google-t és a Wikipédiát használja. A népszerű oldalak használatát a tanárok sem tiltják, de felhívják a diákok figyelmét, hogy az információk hitelességét ellenőrizni kell. Ha a feladat presztízse magas, igyekeznek utánajárni, több forrásból ellenőrizni a felhasznált tartalmakat. (Tanulói interjúk, Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest)

1.1.8. A tanulók tudatosan és biztonságosan használják a digitális kommunikációs lehetőségeket, például az e-mailt, a közösségi oldalak szolgáltatásait.

Népszerű a MySpace, a HotDog és a Flickr is. Vannak olyan kapcsolataik is, akikkel csak virtuálisan kommunikálnak, amikor az iskolában találkoznak, nem beszélgetnek, ugyanakkor a barátaikkal is valamelyik közösségi portál üzenőfalán, esetleg az e-naplóban, a diákok kommunikációs felületén egyeztetik a hétvégi programot. Vannak, akik a napi hírekről is tájékozódnak az Index hírportálon, ezt is környezetkímélő megoldásnak tartják. Az iskola honlapját az e-naplón kívül is szívesen használják, mindig vannak rajta friss hírek, képek, és az Időkép időjárási portált is innen szokták elérni. (Tanulói interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

Majdnem mindenkinek több e-mail címe is van, a három-négy sem ritka. Éppen most hoztak létre egy Google csoportot matematikából, ehhez mindenkinek kellett gmailes e-mail címet készítenie. Hamarosan kipróbálják az érettségi témakörök feldolgozása során a Google docs szolgáltatást, a közös dokumentumszerkesztést. Egy 12. évfolyamos diáklány már negyedik éve vezet egy népszerű blogot, amelyben a tanárok és a diákok humoros elszólásait teszi közzé. (Tanulói interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

1.2.1. A tanulók szívesen használják az IKT-eszközöket különféle feladatok megoldására.

A diákok az interaktív tábla és a Classmate PC-k, azaz egyszerű, a tanulás támogatására kifejlesztett laptopok alkalmazása révén számos interaktív feladattal találkoznak: például halmazokba csoportosítanak különböző fogalmakat, jelenségeket. Gyakran szinte tolongnak, hogy a táblához mehessenek. A webquest, azaz az internetes kvíz is gyakori órai feladat, a tanulók csoportokban különböző kérdésekre keresnek választ az interneten, majd megosztják egymással új ismereteiket. (Tanulói interjúk, Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest)

***

A másodikosok otthon szülői támogatással számítógépen, interaktív feladatok segítségével gyakorolják a számolást, a helyesírást, sőt az olvasást is. Ezeket a feladatokat a szülők találják meg számukra az interneten, de azután már maguk is boldogulnak velük. Szeretik ezt a gyakorlási lehetőséget, és mindenféle nyomás nélkül is szívesen foglalkoznak efféle feladatokkal. Azt mondják, így gyorsabb, mint amikor a füzetben vagy a munkafüzetben gyakorolnak. Szüleik segítségével rátalálnak a játékos feladatokra is. Általában nem tudják, milyen szolgáltatóhoz vagy portálhoz kapcsolódnak kedvenc feladataik, például a dominós számolás, a számokkal kapcsolatos színezés, vagy amikor el kell kapni a megfelelő számú hulló tárgyat. Az osztályban is használhatják a számítógépet délután, a napközi idején, de mivel egy van, mindig nagy a sorbaállás. (Tanulói interjúk, Hegedüs Gyula Általános Iskola, Budapest)

***

A tanulók lelkesedése töretlen, nagyon kedvelik a mini laptopokat. Örülnek, hogy ilyenkor nem kell ceruzával írni, és nagyon tetszenek nekik az olyan feladatok, ahol azonnal ellenőrizhetik a megoldásokat. Könnyen elsajátították a CMPC használatát, a kisebbek számára sem bonyolult a kezelése. Megtanulták, hogyan keressenek önállóan információkat, miként ellenőrizzék azok hitelességét, hogyan hozzanak létre saját tartalmakat az internet támogatásával. Ha valami nincs benne a tankönyvben, azt megkeresik az interneten. Mindenki a saját tempójában haladhat. Nem számít a szépírás, a külalak, így gyorsabban tudnak írni. A gép használata közben nem fogy ki a tinta, nem telik be a füzet, egyszerűbb kijavítani a hibát is. Izgalmasabbnak találják a laptoppal való tanulást, mert gyorsabb a feladatvégzés, és azonnal van visszajelzés. Van, aki a jegyzetelést a számítógép használatával szerette meg. Teszteket oldanak meg, csoportokban tanulnak, tudnak prezentációt készíteni az órán is, és dolgozatokat is írnak a számítógépen. (Tanulói interjúk, Deák Diák Általános Iskola, Budapest)

***

A 4. évfolyamosok németóráján kiscsoportokban dolgoztak a gyerekek. Tíz ?állomást? alakítottak ki az aktuális téma köré szerveződve, ahol különböző, időjáráshoz kapcsolódó feladatokat oldottak meg. Két állomáson használtak számítógépet, illetve internetet: az egyik helyszínen egyszerű on-line teszteket oldottak meg, míg a másikon időjárásjelentést kellett készíteniük német nyelven. A gyerekek láthatóan élvezték a feladatokat, maximálisan lekötötte őket a feladatmegoldás, észre sem vették a csengőszót, annyira belemerültek a munkába. Az órák kellemes, barátságos hangulatban teltek, sok tanár saját feladatokkal, prezentációkkal készült. A tanulók is aktívan szerepeltek, örömmel oldották meg feladatokat az interaktív táblánál. (Tanulói interjúk, Erkel Ferenc Általános Iskola, Gödöllő)

1.2.2. A tanulók képesek kiválasztani és célszerűen felhasználni a feladataik megoldására leginkább alkalmas IKT-eszközöket.

Sokan tanulnak úgy, hogy a leckét felvételként rögzítik, és utazás közben zenelejátszójukon hallgatják. A ?tanuldmegutkozben.hu? letölthető, különböző tárgyakhoz kapcsolódó mp3 tananyagait telefonjukról vagy lejátszójukról hallgatják. Érdekes, hogy a diákok olyan szintre fejlesztik a láthatatlan telefonhasználatot, hogy puskáikat is a mobilban készítik el. (Tanulói interjúk, Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest)

***

A különböző médiumok által közvetített információáradat, a digitális eszközök mindennapi használata megemelte a diákok motivációs ingerküszöbét. ?Pályám elején egy kivetített álló diaképpel is le tudtam nyűgözni a gyerekeket, ma ez már nem mond annyit nekik, nem köti le őket, hiszen a klipszerű élményeken szocializálódtak.? A pedagógusok szerint a tanulók egyre tudatosabban használják a technikát. Míg régebben inkább csak a játékokért, csevegés miatt csatlakoztak a világhálóra, ma már kifejezetten tanulást segítő információkat is keresnek. A sorozatokat, a híreket is eredeti nyelven olvassák és nézik, nyelvtudásuk ezzel rengeteget fejlődik. Szívesen megosztják egymással a látottakat, és jobban meg is marad a fejükben. (Tanári interjúk, Avasi Gimnázium, Miskolc)

***

A számítógépes jegyzetelés, laptop-használat előnyeit ecseteli az egyik tanuló: ?ez igazából nem csak azért komfortos, mert nem kell a füzetet cipelnünk magunkkal, és legépelhetjük az aktuális anyagot, hanem azért is, mert egyszerűbb a jegyzeteket tárolni és megosztani. Témazárók előtt könnyebb kiegészíteni internetről a begépelt anyagot. Az új információt egy gombnyomással beilleszthetem, és kinyomtathatom.? Népszerű a diákok körében mobil szótár, segítségével utazás közben, HÉV-en, buszon is megírhatják a házi feladatot. A diákok elégedettek az iskola IKT-felszereltségével. (Tanulói interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

1.2.3. A tanulók képesek rá, hogy különböző jellegű digitális állományokat elgondolásaik szerint szerkesszenek meg (pl. szövegek, képek).

A mozgóképkultúra és médiaismeret szakosok, illetve fakultációsok bővebb digitális eszköztárat használnak, különösen a digitális fényképezőgépet és a kamerát, valamint különböző videovágó szoftvereket. Igen sokszor kapnak kreatív feladatokat, egy-egy témát saját ötleteik alapján kell feldolgozniuk. Ilyenek a média-névjegyek, tiszta-filmes etűdök, iskola-reklámok vagy Love-storyk. A médiából szerzett gyakorlat segíti őket más tantárgyakból is: legutóbbi feladatuk irodalomórán az volt, hogy az Ember tragédiájához készítsenek párban médiaeszközökkel paródiát. A MovieMakert nem tartják elég profinak, ezért most az a feladatuk, hogy az interneten keresnek ingyenes vágóprogramokat, ezeket tesztelik és összehasonlítják, majd eldöntik, melyiket használják az iskolában. (Tanulói interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

Az egyik diák mobiltelefonnal készített képeit a folyosón állították ki: a fotókon az iskolai rongálásokat örökítette meg. (Tanári interjúk, Erkel Ferenc Általános Iskola, Gödöllő)

***

Médiaismeret órán a digitális technika a filmtörténet bemutatásában, illetve a SULILAP szerkesztőinek munkájában jelent segítséget. A tanulók fényképeket készítenek, megszerkesztik a diákújságírók írásait, a SULILAP lapjait. Előfordult, hogy az órán készítettek elő egy-egy interjút. Hagyomány, hogy a 8. évfolyam különszámot készít az elmúlt nyolc évről. Ez a munka a magyarórák és a médiaismeret órák tananyagához kapcsolódóan megosztott feladat: magyarórákon megírják a cikkeket, interjúkat; a médiaórákon pedig fényképeket készítenek, szkennelnek és megszerkesztik a számítógép segítségével a SULILAP különszámát. Közel 25 éve működik az iskolaújság, amely minden tanévben három-négy alkalommal jelenik meg. Az iskola három diák-újságírója ért már el országos 1-3. helyezést, a szerkesztőség pedig különdíjat kapott a DUE országos versenyén. A tanulók írják a cikkeket, ők szerkesztik az újságot számítógép segítségével; a szülők pedig segítenek a sokszorosításban. (Tanári interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

1.2.4. A tanulók képesek rá, hogy adatokat, információkat és különféle digitális állományokat osszanak meg másokkal.

A diákok hazatérve az első lendülettel ellenőrzik és megválaszolják az e-maileket is, és az MSN, esetleg a Skype segítségével beszélgetnek a társaikkal, akár a tanulásról, a házi feladatról is, különösen, ha valaki hiányzott, és át kell adni vagy el kell neki magyarázni valamit. Ilyenkor vagy csoportmunka esetén konferenciabeszélgetést is tartanak, átküldik és véleményezik a fájlokat, linkeket. A napi internethasználat általánosan jellemző, többnyire nem tartják időveszteségnek, és gyorsan megoldják azokat a feladatokat, amelyek napi rutinjuk természetes részévé váltak, legyen az e-mailezés vagy virtuális aratás. (Tanulói interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

A diákok szívesen használnak egy olyan felületet, ahol közvetlenül és gyorsan tudnak egymással kommunikálni, és fájlokat is küldhetnek egymásnak. Versenyfeladatok otthoni megoldásakor társaikkal és a tanárnővel e-mailben tartják a kapcsolatot. Szabadidejükben MSN-en kommunikálnak egymással. Például ha nem tudja leírni az órán a házi feladatot valaki, akkor MSN-en elkéri az osztálytársától. E-mailezni informatika szakkörön is szoktak. A napközisek, ha készen vannak a leckével, átmehetnek a könyvtárba számítógépezni. (Tanári interjúk, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

***

A tanulók az interjúk során saját innovációik közül kiemelték internetes felületüket, amelyen különböző jó gyakorlatokat, team-munkákat tesznek közzé, legutóbb például az ?Antik örökség amai Budapesten? című projekthez kapcsolódóan. A résztvevők megismerkedtek Budapest ókori és kora-középkori építészeti emlékeivel, a várost bejárva fényképeket készítettek a megmaradt alkotásokról. Az elkészült munkák szöveges kivonatát angol és magyar nyelven is elkészítették, majd tudástár formájában osztották meg a webes felületen. (Tanulói interjúk, Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest)

***

A digitális eszközöket változatos módon használják a diákok, a puskáikat például a mobiltelefonjaikba mentik, egy tizedik évfolyamos tanuló diktafonon rögzíti az órai anyagot. A hiányzó diákok sem papíron, hanem elektronikus formában kapják meg társaiktól a tananyagot, vagy az aktuális téma alapján ők maguk néznek utána az interneten. (Tanulói interjúk, Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola, Tatabánya)

***

A tanulók mesélik, hogy médiaórára mobiltelefon segítségével készítenek bemutatót, a speciális iPhone jól használható függvények ábrázolására vagy mértékegységek átváltására is. A mobiltelefon a jegyzetek lefotózására is alkalmas. Az informatikaóra mellett média-, magyar- és fizikaórán is gyakran alkalmazzák a digitális technikát. (Tanulói interjúk, Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen)

1.2.4. A tanulók képesek rá, hogy adatokat, információkat és különféle digitális állományokat osszanak meg másokkal.
vagy
1.2.5. A tanulók IKT-eszközök segítségével is támogatják egymást a tanulásban és különféle feladatok megoldásában.

A diákok mindegyike rendelkezik mobiltelefonnal, amit főként zene-, kép- és filmküldésre használnak, ezt a bluetooth segítségével teszik. A digitális fényképezőgépekkel szabadidős eseményeket örökítenek meg, nem jellemző, hogy tanórai tevékenységhez kapcsolódóan fotóznak. A közösségi oldalak közül az iWiW a legnépszerűbb, a megkérdezettek közül mindenki rendelkezik saját profillal. Az online kommunikációt leginkább a MyVIP és MSN segíti: előfordul, hogy konferenciabeszélgetéseken vitatják meg, magyarázzák el egymásnak a tananyag kritikus részeit. (Tanulói interjúk, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Kaposvár)

1.2.5. A tanulók IKT-eszközök segítségével is támogatják egymást a tanulásban és különféle feladatok megoldásában.

Az utóbbi két-három évben otthoni tanulás esetén ? a közösségi szellemet erősítve ? az osztálytársak négyes csoportokat alkotva Skype-on felhívják egymást és közösen dolgoznak ki anyagokat. Valaki felolvassa az adott anyagot, másvalaki jegyzetel, majd átküldik egymásnak a töredékes jegyzeteket kiegészítésre, végül ezek alapján születik meg a teljes, kidolgozott munka, amelyet az egész osztálynak elküldenek. Minden témazáró dolgozat előtt, havonta-kéthavonta jellemző ez a fajta összehangolt csoportmunka. Az MSN csevegőprogramot használhatják segítségkérésre (házi feladat megoldása) Az idegen nyelvi házi feladatokhoz internetes szótár- és fordítóprogramot használnak és az egyik idegen nyelvi órán blogot is írnak. (Tanulói interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

A csevegőprogramok közül az MSN a legáltalánosabb, Skype-ot kevesebben használnak. A tanulók körülbelül 10-20 aktív beszélgetőpartnerrel rendelkeznek, és általában két-három személlyel csevegnek egyszerre különböző ablakokban. Gyakran megvitatják tananyaggal kapcsolatos kérdéseiket, távol élő barátokkal, ismerősökkel, rokonokkal is ilyen módon társalognak. A cserediák-program keretében a németországi diákokkal szintén MSN-en tartják a kapcsolatot, a virtuális kommunikáció jó lehetőséget nyújt a nyelvgyakorlásra. A legnépszerűbb közösségi oldal az iWiW és a MyVIP, de a Facebookot és a HotDogot is említik. Általában 100-300 ismerősük van, ügyelnek rá, hogy személyes képek, információk felhasználásával olyan profilt alakítsanak ki, amely a külvilág felé is vállalható. Sok tanárukat jelölték ismerősnek, de inkább csak a nehezen elérhető tanárokkal ? például a tánctanárral vagy edzővel ? kommunikálnak e-mailben. (Tanulói interjúk, Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós)

***

A diákok otthon különböző chat programokat használnak. Azt mondják, valaki mindig megtalálható online, így könnyű tudakozódni a nap eseményeiről, ha hiányoznak. Mikrofon, kamera segítségével hallhatják és láthatják egymást, el tudják magyarázni egymásnak, hogy mi volt az anyag. A fizikai távolság áthidalását szolgálják a különböző on-line közösségi oldalak, programok, tanárok által javasolt alkalmazások is. (Tanulói interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

1.3.1. A tanulók önállóan és tudatosan használják az IKT-eszközöket a tanulásukat és a tájékozódásukat segítő információk megszerzésére.

A Tanya projekt felsőben zajlik. A gyerekekből egy képzeletbeli tanyán élő család alakul, és a tanya körüli tevékenységeihez kötődik az egész éves tanulási folyamat. A tanya körüli gyümölcsös és zöldséges kert terméseit feldolgozzák, befőttet készítenek. Megismerkednek a ház körül élő állatokkal, a régi életformával. Hímeznek, maguk sütnek kenyeret, tanyát terveznek. Elkészül a ?mestermunka? az egész éves tanulási folyamat digitális krónikája. Ez egy képekből, fogalmazásokból, irányított böngészési feladatok során létrehozott ismeretterjesztő szövegekből álló Word dokumentum. A projekt során IKT-eszközöket is használnak: CMPC-t, interaktív táblát, digitális fényképezőgépet, szkennert, videokamerát. A mestermunkákat a tanulók egy prezentációs est keretében mutatják be a szülőknek. (Tanulói interjúk, Deák Diák Általános Iskola, Budapest)

***

Számos egyéb digitális eszközt is használnak a diákok a tanulás során, például fényképezőgépet és videokamerát. Biológiaórára gyakran kell fényképet átalakítaniuk Photoshop segítségével. Saját készítésű vagy weben fellelhető fotókat dolgoznak át, majd bemutatják az elkészült darabokat. Különböző témákat kapnak, ilyen például a béka fejlődése, egy adott terület jellegzetes növény- és állatvilága vagy a látás és a hallás témaköre. Ahhoz, hogy ezek a képek valóban alkalmasak legyenek a prezentációba való beépítésre, alkalmasint a háttér megváltoztatása, a kép átméretezése, esetleg színeinek megváltoztatása szükséges. A bemutatóban csak a források megjelölésével szerepelhet bármilyen anyag. (Tanulói interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

1.3.2. A tanulók önállóan és tudatosan használják az IKT-eszközöket arra, hogy iskolán kívül szerzett tudásuk is megjelenjen egy-egy feladat megoldásában.

Az 1956-os történések és a II. világháború kapcsán az eseményeket megélt valós személyekkel több videós interjút készítettek a diákok. Az érintett évfolyamok a történelemórán kapták fakultatív, szorgalmi feladatként a beszélgetések megszervezését. A megvalósításban résztvevő diákok az iskolai videokamerával és digitális fényképezőgéppel dolgoztak, pedagógus nem vett részt a technikai megvalósításban. (Tanulói interjúk, Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest)

***

A Botlató macskakövek egy kétéves projekt volt, amelyet a Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Alapítvány hirdetett meg, és amely egy több országot átfogó programhoz kapcsolódott. Tíz fős diákcsoport egy történelemtanár vezetésével szisztematikus kutatómunkát végzett a holokausztról, interjúkat készítettek a túlélőkkel, levéltárban búvárkodtak, megtanulták az interjúkészítés és a levéltári kutatás módszertanát, emlékköveket helyeztek el néhány elhurcolt és elpusztult ember egykori lakóháza előtt. Honlapot, CD-t, DVD-t és nyomtatott kiadványt is készítettek, sokat tanultak, és lélekben is sokat gazdagodtak a több mint egyéves munka során. A gyerekek által készített honlapon gazdag anyag olvasható munkájukról és tapasztalataikról. (Tanári interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

A 7-8. osztályos focista fiúk érdekes szövegértési feladatokat oldanak meg, ismerik a kedvenc klubok honlapjait, megtanulják a csapatok indulóit, az internet segítségével szelektálnak a megfelelő oldalak között; főként angol- vagy németórán, a délutáni szabadidőben, a kollégiumban. Idegen nyelvi témahéten az általuk kiválasztott témákat dolgozzák fel internet segítségével, és a prezentáció során hasznosítják az informatika órán tanult ismereteket. Házi feladatot ritkán kell elektronikusan beadni, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a korlátozott hozzáférés miatt nem indulnának egyenlő esélyekkel. (Tanári interjúk, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Pacsa)

***

Az otthoni, nemzetközi internetes szerepjátékokban nem az idegen nyelvű fogalmazásé a fő szerep, hanem a kommunikációé. A legnagyobb előny ebben az esetben az, hogy különféle országok diákjaival kerül kapcsolatba a játékos, amely ? mint ahogy az egyik diák fogalmazta: ?rengeteg nyelvi tudást ad?. Egyik diákunk ? bár csak ?kisnyelvként? tanulja az angolt ?, így nyilatkozott: ?Szókincsem legalább 60%-át az internetes honlapoknak köszönhetem, ennyit az iskolában nem tanultam volna!? (Tanulói interjúk, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

1.3.4. A tanulók önálló tanulással is fejlesztik digitális kompetenciájukat.

Amikor a tanulók hazamennek, általában az az első dolguk, hogy kinyitják a számítógépet, – mindenkinek van. Először megnézik a digitális naplót az iskola honlapján, ellenőrzik a jegyeket, a hiányzásokat és a késéseket, valamint az osztály üzenőfalán az esetleges híreket. Ők maguk is tölthetnek fel közérdekű információkat. Az ellenőrző szerepe megváltozott, a tanulók maguk döntik el, hogy ebben is vezetik-e a jegyeiket, és csak a dicséreteket, illetve fegyelmi beírásokat kötelező láttamoztatni a szülőkkel. A napló ellenőrzése után nagyon sokan ?aratni mennek?, azaz a FarmVille játékban elvégzik a farmon rájuk váró, időzített feladatokat. Ebben a Facebook közösségi oldalon elérhető, valós idejű stratégiai játékban a partnereket a játékosok a kapcsolataik közül választhatják; szántanak, vetnek, aratnak, állatokat gondoznak. ? A mezőgazdasági munka elvégzése közben pillantást vetnek a Facebook hírekre is. Általában nem egy, hanem két-három közösségi oldalon van profiljuk. Jellemző, hogy az iWiWen kezdték, és aztán ? főleg az interaktív játékok miatt ? átpártoltak a Facebookra, de korábbi másik profiljukat sem törölték, így azt is meg-megnézik. (Tanulói interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

Különösen változatos a nyelvtanulás segítése az IKT-eszközökkel. A legegyszerűbb módszer nyelvi anyagok letöltése és visszahallgatása ? akár mobiltelefonról is, iskolába menet, az autóbuszon vagy bárhol. Egyesek angol dalokat töltenek le és fordítgatják magyarra a dalszövegeket. Van, akinek a nem szinkronizált rajzfilmek gyakori hallgatása segített a szókincsbővítésben, mások pedig a külföldi diákokkal való e-mailezést említették. E levelekben természetesen az iskolában nem tanult szófordulatokat, nyelvtani megoldásokat is olvastak, amelyeknek utána kellett nézniük, mintegy megelőzve a tananyagot. (Tanulói interjúk, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

1.3.5. A tanulók tisztában vannak az IKT-eszközökre épülő sokféle önkifejezési lehetőséggel.

Projektmunka többször is van a tanév során. Az alsósok például meseprojekten dolgoznak, képeskönyvet és mesediát készítenek. A gyerekek választják ki azt a mesét, amelyik a legjobban tetszik nekik, majd csoportban feldolgozzák. A történetet képekre bontják, majd minden gyerek megrajzol egy-egy képet a csoport meséjéhez, a rajzok a diafilm egy-egy kockáját adják. A képeket tanári segítséggel beszkennelik, majd elmentik. Ez után a gyerekek saját diájukhoz megfogalmazzák a szöveget, és a PowerPoint program segítségével diafilmmé rakják össze a történetet. (Tanulói interjúk, Deák Diák Általános Iskola, Budapest)

***

Zenei tagozaton a hangtan és akusztika tantárgy oktatását is digitális eszközök segítik. A stúdiótechnikai óra a zenei gépteremben folyik. Minden géphez tartozik fejhallgató, így biztosított a differenciált oktatás, az önálló munkavégzés. A zeneszerzési, hangszerelési feladatokat digitális zongorán gyakorolhatják. Napjainkban az elektronikus hangelőállítás szorosan hozzátartozik a komponáláshoz, zenei szerkesztéshez. A diákok ? a teljes folyamatot szemlélve ? elsajátítják a digitális alapú stúdiótechnikákat is, amely nem csak a produktumok véglegesítésében és modern hangtechnikai gyakorlatban tölt be fontos szerepet, hanem kottaszerkesztéshez is alkalmazzák. A diákok megtanulják a gyors rögzítést segítő, nyomdakész kottakiadványok elkészítésére alkalmas Capella kottaszerkesztő program használatát is. A rögzítés gyorsaságát az USB csatlakozóval ellátott digitális zongora biztosítja, így a lejátszott dallam azonnal lekottázható. Például, ha az adott dallamot zongorán játszották fel, a rögzített szólamot a következő kottasorba átmásolva már előjegyzéssel láthatják el, majd – technika segítségével – megszólaltathatják akár fagotton, akár fuvolán. (Tanári interjúk, Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs)

1.3.6. A tanulók használják az IKT-eszközöket kreativitásuk iskolai és iskolán kívüli bemutatására.

A Neumannos diákok informatikai érdeklődése gyakran párosul önálló ötleteik továbbgondolásával, IKT témájú saját fejlesztésekkel. Az iskola tudatosan támogatja ezeket a diák-innovációkat. A legtehetségesebb diákok számos hazai és nemzetközi tudományos innovációs díjban részesültek. A Benedek Balázs, Mezei Sándor,Nagy Tamás alkottacsapat vak emberek számára fejlesztett új típusú nyomtató megoldásaival kétszer is elnyerte az Innovációs Világverseny nagydíját, Rátai Dániel Leonardo 3D-s találmányával 2005-ben lett hatszoros díjazott az amerikai innovációs világversenyen, majd további világdíjakat nyert találmányával. Országos innovációs ösztöndíjat kapott 2008-ban Turi Zsolt programozási területen. 2009-ben Bálint Márton tudásportál fejlesztésére kapott ösztöndíj-támogatást, majd első helyezést nyert el pendrive alapú rendszervédelmi találmányával a Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyen. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

A szerdánként tartott növendékhangversenyek anyagát rögzítik, az utómunkálatokat a diákok végzik a Cubase zeneszerkesztő program segítségével. A zenei foglalkozáson a tanulók különböző ütemben haladnak, egyikük digitális kottaszerkesztési feladatot kapott, mások a stúdiótechnikai szoftverrel dolgoznak. A zongora és a számítógép egyaránt szerves része az iskolai munkának. A foglalkozás során a tanár szóbeli utasításokkal vagy hangszeres játékkal instruálja a tanulókat, akik a digitális kottával dolgoznak. A bonyolult feladat egyértelmű teszi, hogy a hatékony eszközhasználatot klasszikus zeneelméleti képzéssel alapozzák meg. (Óralátogatás, Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs)

1.3.6. A tanulók használják az IKT-eszközöket kreativitásuk iskolai és iskolán kívüli bemutatására.
vagy
2.3.2. A pedagógusok fejlesztik a tanulók digitális kompetenciáit tanórán kívül, például házi feladatok, szakkörök, versenyek formájában.

A diákok a robotikaórán tanult, magas szintű ismereteiket versenyeken is szívesen megmutatják. A robotika versenyeken a diákoknak egy általuk azonosított problémát fel kell tárniuk, és megoldási javaslatot kell készíteniük. Kijelölt téma volt a ?Smart Move?, azaz okos mozgás, amelybe a logisztika, a közlekedés, az információáramlás tartozik. A kutatásról és az eredményekről a csapat egy prezentáció formájában számol be a versenyen. A feladat tehát megegyezik a tudományos kutatás szokásos lépéseivel: először a problémát azonosítják, majd a szakirodalom feltárásával megpróbálnak valamilyen megoldást keresni, az eredményeket pedig előadás formájában, weblapokon, szórólapokon publikálják. Az iskola csapatának weblapja is van. A szoros együttdolgozás, csapatmunka eredményeként a diákok között nagy összetartás alakult ki, kifinomult és kreatív problémamegoldó gondolkodás jellemzi őket. (Tanulói interjúk, Bányai Júlia Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Kecskemét)

1.3.7. A tanulók törekszenek rá, hogy IKT-eszközökkel készült munkáik esztétikai szempontból is igényesek legyenek.

A műteremre hasonlító tanterem négy számítógépét egyedi monitorokkal szerelték fel, ami a színeltérések kiküszöbölése érdekében elengedhetetlen, hogy a kinyomtatott munkák ne okozzanak csalódást, azt a színvilágot tükrözzék, ami a monitoron megjelenik. A műterem közepén nagy munkaasztal található, a falakon egykori diákok műveit állították ki; a diákok büszkék díjnyertes munkáikra, legyen szó egy borosüveg címkéjéről vagy a Pécsi Balettnek készített plakátról. (Tanulói interjúk, Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs)

1.4.1. Az iskolavezetés megfelelő helyzetek teremtésével támogatja és ösztönzi az IKT-val segített tanulást.

Az alsós tanulók termeiben található gépekre olvasási, számolási és szövegértési kompetenciát fejlesztő speciális programokat telepítettek, ezek segítik az ismeretek játékos elsajátítását. A diákok kiaknázzák számítógép nyújtotta lehetőségeket: gyakorláshoz, feladatmegoldáshoz, otthoni gyűjtőmunkához és kikapcsolódásra is használják. A felsős tanulók is rendszeresen és teljes természetességgel alkalmazzák a digitális eszközöket. A digitális kompetencia fejlesztését segíti az emelt óraszámú, heti három órában folyó informatika-oktatás. Házi feladatukat az otthoni számítógépen készítik el, majd pendrive-on viszik be az iskolába. (Tanulói interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

***

Alsó tagozaton a legnépszerűbb számítógépes alkalmazás a Microsoft Word szövegszerkesztő program és a Google Earth, amely mindenki asztalára háromdimenziós térképet varázsol. Az online módon használható térkép nagy felbontású, különösen a nagyobb városok és a nevezetesebb természeti látványosságok esetében. A tanulás mellett gyakran használják otthon a számítógépet játékra is. Az első osztályosok egyik óráján felmerült a kérdés, a gyerekek közül kinek van otthon meséskönyve: a 21 diák közül mindössze hárman jelentkeztek! A második osztályban szinte az összes tanuló használ otthon is számítógépet, annak ellenére, hogy többségük hátrányos helyzetű. (Tanulói interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

***

A TÁMOP-3.1.4. /program keretén belül szervezték meg az Angol ünnepek című projektet. A kész produktumok bemutatásra kerültek az iskola aulájában, kiállítás formájában. A projektmunka eredményét előre megadott szempontok alapján pontozták és év végén eredményt hirdettek. Az idegen nyelv tanulása összekapcsolódott egy új kultúra ünnepeinek, szokásainak, hagyományainak megismerésével. A projekt keretében a tanulók foglalkoztak az ünnepek hátterével, eredetével, az ország ünnepi szokásaival, hagyományaival; ezeket összehasonlítják a magyar szokásokkal. Feladatokat, keresztrejtvényeket kellett kitalálniuk, történeteket írtak, posztereket, tablókat, a kisebbek pedig rajzokat készítetttk a választott ünnepről. A népszerű Halloween-téma feldolgozásában az alsó és felső tagozatosok is közreműködtek. A karácsony, az újév, a Bálint nap, a húsvét, az anyák napja is a projekt megvalósítandó témái között szerepeltek. A digitális technológia nagy segítség az anyaggyűjtésben, a feladatok megoldásában és a rendezvényeken a hagyományos külsőségek mellett is jelentős szerepet játszott. (Tanári interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

1.4.2. Az iskolavezetés lehetővé teszi, hogy a tanulók tanórán kívül is használhassák az iskola IKT-erőforrásait.

Az e-könyvtárból a tanulók a honlapon keresztül is kiválaszthatják és megrendelhetik a kívánt könyvet. A felületen megnézhetik, hogy kölcsönözhető-e az adott könyv, a böngészéshez nem kell bejelentkezni a rendszerbe. Miután beléptek a vonalkódos kártyával, kijelölik a kölcsönözni kívánt könyvet, és a kattintást követően egy üzenetet generál a rendszer a könyvtár felé. Így megspórolhatják a hosszas könyvtári bogarászást, és másnap már átvehetik a dokumentumot. A könyvtár minden nap reggel héttől délután négy óráig nyitva áll, ezzel azoknak a gyerekeknek kíván kedvezni, akiknek otthon nincs internetük, de az órák után még számítógép elé ülnének. (Tanári interjúk, Avasi Gimnázium, Miskolc)



Jó gyakorlatok a tanítás témaköréből

tanitas

Az eLEMÉR mérőeszközben értékelhető négy területnek megfelelően választottunk  azokból a jó gyakorlatokból, amelyeket az IKT-mozaik kötet szerkesztése során, illetve az Iskolaportrék  kötethez kapcsolódó iskolalátogatásaink közben ismertünk meg. Itt a tanítás, a tanári munka jó példáit olvashatják.

Szívesen vesszük, ha hozzászólásként Önök is megosztanák egy-egy bevált IKT-használati példájukat a 4 terület valamelyikéhez kapcsolódva!

2.1.2. A tantestület a tanítás során tudatosan és magabiztosan alkalmazza az IKT-t.

 A szakmai megújulás kapcsán a jó értelemben vett szakmai féltékenység fontos mozgatórugóként jelenik meg. Ha egy pedagógus azt tapasztalja, hogy a kollégája IKT-eszközökkel színesített óráját a diákok jobban kedvelik, igyekszik felzárkózni a már képzettebb, ügyesebb kollégájához. A tanárok rengeteg tanulást támogató, internetes forrásból merítenek. A legnépszerűbb weboldalak közé tartozik az Interaktív Tanító, a Sulinet IKT oldala, az SDT, az E-mentor, a Realika. Az elektronikus forrásokon kívüli szoftver tárházat az iskola biztosítja. (Tanári interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

2.1.3. A pedagógusok tudatosan alkalmazzák a digitális pedagógiai módszereket.

 A mobil tanulás lehetőségét különösen a nyelvtanárok igyekeznek kiaknázni. A diákok az összeállított tananyagokat, például nyelvi szituációkat, szövegértési feladatokat mobil digitális eszközeiken, mobiltelefonon, mp3, mp4 lejátszón is meghallgathatják. Emellett a multimédiás alkalmazások is megjelennek egyes tanárok órai repertoárjában, például tanulásmódszertan keretében a nyelvi előkészítős osztályban feladatként kapják a diákok, hogy videokamera előtt egy percig beszéljenek valamely fogalomról. Ez a feladat alkalmas a vizsgaszituáció, az időbeosztás, a tartalom, a mondanivaló felépítésének gyakorlására, valamint saját beszédmódjuk megismerésére, elemzésére, önreflexióra is. Ugyanakkor a kritikus értékelés megfelelő formáinak kialakítására is lehetőséget nyújt, amikor értékelik egymás megszólalásait. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

2.1.3. A pedagógusok tudatosan alkalmazzák a digitális pedagógiai módszereket.

vagy
2.2.1. A pedagógusok gondoskodnak arról, hogy a digitális kompetencia fejlesztése az egyes tantárgyakban megvalósuljon.

Fizika órán Galilei, Arkhimédesz, Einstein, Kepler munkásságának megismerésére pályázatot hirdettünk. A tanulócsoportoknak egy-egy híres ember ?bőrébe bújva? pályázniuk kellett a Fizikusok Nemzetközi Egyesülete elnöki tisztségének betöltésére önéletrajzzal és a tudományos munkásság ismertetésével. Az óra előkészítése viszonylag hosszú kutatómunkát igényelt. Nagyon sok adat van a neten a tudósok munkásságával kapcsolatban. Sajnos némelyik elég pontatlan. A tanóra előtt egy héttel kialakítottuk a csoportokat, megalakult a bíráló bizottság. Minden csoport kiválasztotta, ki szeretne lenni. Ekkor megkapta a linkeket és a szóbeli segítséget a linkek használatához. A döntést hozó tanórán a bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket és egy pergamenről felolvasta a pályázati kiírás szövegét. Az óra sikeres volt, a gyerekek nagy kedvvel készültek rá, szeretik a szerepjátékokat. Nemcsak az IKT-eszközök használatát gyakoroltuk, hanem a csoportmunkát, a véleményalkotást is. (Nagyné Oláh Judit, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

2.1.4. A pedagógusok képesek megválasztani a tantárgyhoz való szoftvereket, hardvereszközöket, digitális tananyagokat, internetes forrásokat.

Minden diáknak van mobiltelefonja, ezt a tanárok ki is használják. Például magyarórán a mobiltelefonjukat is elővehetik a tanulók: itt az SMS-ből megszokott rövidítések használatát és helyesírását is megbeszélik, illetve adott, maximált karakterhosszúságú szöveg írását gyakorolhatják. A szövegértelmezésben és összehasonlításban változatos feladatokat kapnak, például a homéroszi szöveget és jellemeket mai dalszövegekkel és karaktertípusokkal kell összehasonlítaniuk ? természetesen a digitális technika segítségével. (Tanári interjúk, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

***

Gyakran használom a gondolattérképet az ötletelés (brainstorming) táblára írt eredményének ugyancsak táblai rendszerezésére. (Jó, ha van interaktív tábla!) Az ötletelést biztosan mindenki ismeri: főként a problémamegoldás első eszközének, illetve egy téma feltérképezésének eszköze. Mindenki mindent mondhat, nincs butaság, vagy ha van, kritikus megjegyzés akkor sincs. Mindent felírunk a táblára. Addig tart, amíg jönnek az ötletek. Akkor aztán meg kell beszélni, mi hová tartozik, minek van értelme, mit kellene inkább törölni… És mondjuk kialakul a gondolattérképen egy ágrajz, amelynek egy-egy ága lehet egy-egy csoport munkája a téma feldolgozásakor. (Hunya Márta, OFI, Budapest – eredetileg KI??)

2.1.5. A tantestület használja az IKT-t digitális tananyagok készítésére, szerkesztésére, megosztására.

 A tanárok életében, az iskolai munkában a különböző beszerzések és tanfolyamok közül az interaktív táblák megjelenése és megismerése hozta a legnagyobb változást. Mivel majdnem minden teremben felszereltek egyet, használatuk, kezelésük közös problémává vált, és ez a tény korábban nem ismert módon felélénkítette a tanárok közötti szakmai kommunikációt. A felmerülő problémákat először csak a fejlesztésben vezető szerepet játszó informatika-tanárnő segítségével oldották meg, de egyre inkább segíteni tudják egymást. Már sokan készítenek feladatokat, tananyagokat a táblaszoftverrel, és létrehoztak egy közös tárhelyet is ezek megosztására. Nem ritka, hogy egymás tananyagait átalakítva vagy változatlan formában többen is használják. A tapasztalatokat nagyon gyakran megbeszélik. Sokszor ajánlanak egymásnak feladattípusokat. Belső képzéseket, ötletbörzéket tartanak. Megnézik, megbeszélik egymás munkáját. Különböző tananyagfejlesztő pályázatokon indulnak (ének, angol, rajz, természetismeret), ezeket olyankor is megbeszélik, ha valaki egyénileg indul. Ők maguk ezt tartják az informatikai fejlesztések legértékesebb hozadékának. (Tanári interjúk, Hegedüs Gyula Általános Iskola, Budapest)

***

Iskolánk tanárainak saját találmánya a tanári asztalra szerelt webkamera, amellyel például természettudományos kísérleteket vehetnek videóra, hogy később újra megnézhessék őket. A gyerekek akár otthon is dolgozhatnak a feladatokon, órán értékelhetik egymás teljesítményét, miután prezentálták, hogyan oldották meg egyénileg a feladatot. Házilag készítettek néhány ezer forintból olyan eszközöket, amelyek szolgáltatásaikban a több tízezer, százezer forintos dokumentum-kamerákkal egyeznek meg. Az így készített webkamerával kivetíthetővé tették a tankönyvet, a nyomtatott anyagokat, de kísérletek bemutatására is használják a tanórákon, elsősorban fizikából. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

2.1.5. A tantestület használja az IKT-t digitális tananyagok készítésére, szerkesztésére, megosztására.

vagy
3.3.1. A pedagógusok megosztják digitális tudásukat, IKT jó gyakorlatukat egymás között (belső képzések, digitális feladatbank, fórum, chat, levelezési rendszer).

Munkaközösségi foglalkozásokon órarészleteket, teljes órákat elemeznek, folyamatosan cserélik egymás között az anyagokat. Azok a tanárok tartják a belső képzéseket, akik már profi módon kezelik a digitális eszközöket. Műhelytitkokat, jó példákat is szívesen megosztanak egymással. Ezek a sikerek jelentősen növelik az igényt együttműködésre. Változatos lehetőségek rejlenek a kollaboratív tartalomszerkesztésben, ennek egyik úttörője az egyik saját Wiki-oldallal rendelkező hetedikes osztály. A közösen szerkesztett tananyagtár sikere a többi osztályt is hasonló kezdeményezésekre sarkallja. A felületen egy, a diákok és a tanárok által közösen szerkesztett tananyagtár található, amely a többi tanuló számára is hozzáférhető http://thokolybiologia.wetpaint.com/. Az oldalra csak a tananyaggal kapcsolatos tartalmakat, például képet, szöveget tölthetnek fel, a YouTube-ról videókat tudnak beilleszteni, illetve olyan állatok, élőlények képeit, amelyek a tankönyvben nem szerepelnek. (Tanári interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

2.2.1. A pedagógusok gondoskodnak arról, hogy a digitális kompetencia fejlesztése az egyes tantárgyakban megvalósuljon.

 Az iskolában évente kétszer tartanak projektbemutatókat a fő tantárgyakból. Félévékor és év végén a projekteket az aulában rendezett projektbemutatókkal zárják, ahol egymás előtt tartják meg a prezentációt, kivetítőn nézik meg az elkészült munkákat. Ezek között mindig vannak olyan filmek, amelyeket a tanulók készítenek. A projektmegvalósítás során nagy biztonsággal használják az IKT-eszközöket, ám a digitális technikák alkalmazása mellett még megtanulják az iskola klasszikus fotólaborjában, hogyan kell előhívni a fekete-fehér filmeket. A többi tantárgy is ezerféle változatos lehetőséget teremt a digitális kompetenciák fejlesztésére, nem csupán gyakorlóterep. A korrektúrázás például magyarból bevett szokás, a tanári korrektúra alapján kell átdolgozniuk a tanulóknak a fogalmazást. (Tanári interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

A fizika tananyaghoz a természetben, illetve a mindennapi életben előforduló jelenségekről néhány kisfilmet készítettem diákokkal, a Movie Maker program alkalmazásával. Például az egyszerű gépek témaköréhez digitális kamerával készítettünk felvételeket egy autójavító műhelyben a különböző szerszámok használatáról (megkértük a tulajdonost, hogy engedje meg), egy építkezésen álló csigáról, az osztálykiránduláson a gémeskútról, az iskolánkban lejtőről, kilincsről, ollóról, ásóról stb. Ezeket a felvételeket számítógépre vittük, és a MovieMaker programmal összevágtuk, zenét illesztettünk hozzá. Néhány perces film lett belőle, ami jól kiegészíti a tanított tananyagot. Sok idő kell az elkészítéséhez, de érdekes, s a diákok is sokat tanulnak a film elkészítése alatt, s jól hasznosítható az órákon. (Priszlinger Ferencné, Deák Ferenc Gimnázium, Szeged)

***

A tanulók egymásnak segítve, együttműködve oldják meg feladatmegoldás során felmerülő problémákat. Az egymástól tanulás, egymás segítése, a tapasztalatok megosztása mellett a pedagógus biztatása is motiváló, hozzájárul a gördülékenyebb munkavégzéshez. Az informatikaórán elsajátított ismereteket, képességeket, gyakorlati tudást más órán is kamatoztatják, akár egy Word dokumentum formában beadandó dolgozatot, akár PowerPoint bemutatót kell készíteniük valamelyik órára. A felsős tanulók akár kéthetente is kaphatnak ilyen feladatot, de havi rendszerességgel mindenképp. Leggyakrabban magyarból, de történelemből, földrajzból, biológiából, etikából, hon- és népismeretből, mozgókép- és médiaismeretből, fizikából és angolból is kapnak efféle feladatokat. Amikor magyarból számítógéppel készül valamilyen feladat, egyoldalas kézírásos összegzést is kell készíteniük. (Tanári interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

***

A tanárok figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó különbségeit, a differenciált oktatásban egyéni módszereket, technikákat alkalmaznak, idomulnak az eltérő tanulási, nevelési helyzetekhez, alternatívákat keresnek a problémák megoldására. Előfordul, hogy a vak tanuló számára rendelt angol nyelvű digitális tankönyv hemzseg a hibáktól, ilyenkor a tanár gyakran kiadja feladatként a diákoknak, hogy korrektúrázzák a hibás dokumentumot. Ez azt jelenti, hogy végig kell olvasni a tankönyvet és a munkafüzetet, és ki kell javítaniuk a hibákat. A feladattal mindenki nyer: a gyerekek korrektúrázás közben gyakorolják a nyelvet, a vak diákok pedig használható jegyzethez jutnak. Matematikaórákon is szükség volt a változtatásra: egy lelkes pedagógus olyan fordítóprogramot készített, amely a begépelt matematikai képleteket átkonvertálja a megfelelő formátumba, így a felolvasószoftver is képes kezelni az anyagot. A tanároknak ez azért hasznos, mert egy feladatsort csak egyszer kell megírniuk, csupán annyi a plusz feladatuk, hogy két különböző formátumban mentik el. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

A tanári karban együttműködés tapasztalható, a tantárgyak kapcsolódási pontjait figyelembe véve dolgoznak. A magyartanár például szól az informatika szakos kollégának, hogy tanítsa meg az újságíráshoz szükséges tördelést, mielőtt iskolaújságot, osztályújságot készítenének. Bemutatóórákat tartanak munkaközösségen belül, és ellátják egymást tanácsokkal. Szakmai anyagokat, témazáró dolgozatokat is cserélnek. Ha megismernek egy-egy új eszközt, módszert, eljárást, tananyagot – bármi újat, azt megosztják a többiekkel. Belső képzéseket tartanak, ezeket e-mailben szervezik meg. (Tanári interjúk, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

***

Madách Imre: Az ember tragédiája művét egy zárt Facebookos csoporttal dolgoztuk fel. A két hónapon keresztül zajló projektben a két 11. évfolyamos osztály 69 tanulója vett részt. Célom annak kipróbálása volt, hogyan lehet virtuális térben tanítani, tanulni. A tragédia szereplőit véletlenszerűen rendeltük a diákokhoz, akik a létrehoztak a szerepüknek és egyedileg választott nevüknek megfelelő adatlapot, életrajzi adatokkal, Facebook-szerű és helyesírású szövegekkel. A kitalált és a valós név kapcsolatát csak a projekt végén fedtük fel. A bejegyzéseket, lájkolásokat, posztolásokat a tanár-adminisztrátor (Ma Dáchimre) értékelte, 10 ?szín?-egység jelesre volt beváltható. A diákoknak egyrészt irányított feladatokat kellett megoldaniuk, másrészt a szerepükkel kapcsolatos információkat (idézetek, képek, zenei videók) oszthattak meg. Megtanultak memoritert is, színházi rendezéseket, zenei feldolgozásokat, idegen nyelvű fordításokat kerestek, majd megírták a tragédia folytatását, a XVI. színt is. A legnépszerűbb a casting volt: kivel játszatnák el szerepüket. (Veszelszkiné Huszárik Ildikó, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

2.2.2. A pedagógusok IKT alapú tanulásszervezési eljárásokat is alkalmaznak.

A tanterv szerint Madách: Az ember tragédiája a témájára hivatalosan szánt 4 tanórányi időt a Facebook-os projekt zárására fordítottuk: interaktív táblás összeállítással, a diákok szóbeli ismertetésével, memoriterekkel, idézetekkel, diák-értékeléssel, kilépő kérdéssel, szófelhővel, majd az gimnázium aulájában a képernyőképekből megrendezett kiállítással. A diákok a tanulás újszerűségét emelték ki, előnyként jelezték, hogy nem zanzásított, hanem eredeti szöveget olvastak (nem is egyszer!), saját színüket teljesen alaposan megismerték, majd szorgalmi jelesekhez jutottak irodalomból. Sikerült őket megnyerni az olvasásnak!

(Veszelszkiné Huszárik Ildikó, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

(Szerk. megjegyzés: a projekt az interneten és a Facebookon is bemutatkozott, majd az ISZE Informatika ? Szakmaiság ? Eredményesség c. pályázatán 1. díjat nyert. A pályamű letölthető: www.isze.hu)

***

Ha egy-egy diák laptoppal érkezik az órára, akkor a tanárok kihasználják az alkalmat és az eltérésekhez alkalmazkodva differenciálnak, így ösztönözik az aktív részvételt a tanulási folyamatban. A tanárok ilyen alkalmakkor csoportmunkát szerveznek, a kiadott feladatok esetében meghatározzák az időkereteket, a sikerkritériumokat, megbeszélik a diákokkal a kívánatos viselkedést, nyomon követik munkájukat. A módszerek és munkaformák használatában igazodnak a tanulók igényeihez, hogy növeljék a motivációt. A differenciálással a tanárok szerepe is megváltozik, ilyenkor inkább a munka szervezése, segítő nyomon követése, a motiválás és az értékelés a fő feladatuk. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

A tanítási órákon a tananyag mellett a munkaformák megtervezésére is tudatosan nagy gondot fordítottam. A frontális-, az egyéni- és a pármunkát csoportmunka is színesítette. A csoportok létszáma 4-5 fő volt. A szervezéskor ügyeltem a csoportok összetételére is. Figyelembe vettem:

  • A tanulók otthoni technikai feltételeit, érdeklődési körét, egyéni választásaikat. Ilyen módon lehetőség nyílt a differenciálásra is.
  • A differenciálás nemcsak a tartalmi választásban és a csoportok személyi összetételében volt jelen, hanem az alkalmazott módszerben is.
  • Az ügyesebbek Power Point bemutatót készítettek. Volt olyan csoport, amelyik az egész 22 fős tanulócsoport mérési adatait összesítette és dolgozta fel Excel programban.
  • A differenciálás lehetősége rejlett a szabad témaválasztásban is. (Pl. a gombák témakörben mindenki négy témakör közül választhatott kettőt.)

(Dr.Nagy Istvánné, Eötvös József Gimnázium, Tata)

2.2.3. A pedagógusok használják a digitális kommunikációs lehetőségeket a tanulás támogatására.

A pedagógusok sokkal tudatosabban készülnek az órákra, igyekeznek a gyerekek több érzékszervére hatni, és változatos órákat tervezni. Az internetes szakmai tájékozódás eredményeit is megosztják egymással. Közösen építenek az iskola szerverén egy digitális feladatbankot tantárgyak szerinti csoportosításban. Ez nyitott, de nem kötelező tevékenység, azok is használhatják a feladatokat, akik maguk még nem gyarapították ezek számát. Az iskolavezetés a jutalmazásban figyelembe veszi az energiaráfordítást, és legújabb pályázatuknak is az a célja, hogy ez a feladatbank gazdagodjék. (Tanári interjúk, Hegedüs Gyula Általános Iskola, Budapest)

2.2.4. A pedagógusok felhasználják az IKT-eszközöket a tanulók fejlődésének követésére (pl. digitális napló, digitális portfólió).

Az eCollege az intézmény saját fejlesztésű tanulásmenedzsment rendszere, hetedik évfolyamon vezették be a használatát, a tanulásszervezést segíti. A felületre a tanárok összefoglaló anyagokat, teszteket, az egyes témakörökhöz kapcsolódó segédanyagokat töltenek fel. Ezek lehetnek előadások, képek, videók és feladatok is. A tanulók is feltölthetik a feladatokat, és a kommunikációt is támogatja a rendszer. Az e-napló modul már óvodás kortól működik, a tanuló haladását és eredményeit tartja nyilván, megfelel az értékelésekkel szemben támasztott követelményeknek, és informálja a szülőket is. (Tanári interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

Egy hetedikes biológiaórán feleltető programot használtak, a gyerekek itt szintén csoportban oldottak meg feladatokat. Az egyes csoportok kitaláltak maguknak egy fantázianevet, majd a tanár kiadta az instrukciókat, meghatározta a rendelkezésre álló időkeretet. A feladat megoldása után a program kiírta, hány százalékosan oldották meg a feladatot, így a pedagógus azonnal visszajelzést kapott arról, hogy a diákok milyen szinten sajátították el az anyagot, és dolgozatírás előtt szükséges-e még gyakorlóórát tartani. (Tanári interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

***

Az ötvösök, grafikusok, textilesek gyakorlati képzése során a diákok teljes folyamatokat gyakorolnak, a tervezéstől a kivitelezésig minden munkafázisba belekóstolhatnak. Speciális számítógépes ismeretek nélkül nem sajátíthatók el a szakma fortélyai. A produktumokból digitális portfoliót állítanak össze a tanulók, amelynek elkészítéséhez sokféle informatikai ismeretre van szükségük a digitális fényképezőgép használatától a kiadványszerkesztésig. (Tanári interjúk, Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs)

***

A digitális technika másik rendszeres alkalmazása a diákok fejlődését követi. Ennek több formája is van. A hatosztályos képzésbe belépő tanulók hangos olvasását felveszik DVD-re ? a későbbi összehasonlítás végett. Félévente portréfotót is kell készíteniük magukról, amelyet ? valamely témához illően ? megszerkesztenek. E fotógyűjtemény szintén a fejlődést dokumentálja ? egyúttal a képszerkesztésben is. Fellépésük, szóbeli kommunikációjuk fejlesztésére a 9. évfolyamon videokamera előtt három percben be kell mutatniuk magukat és családjukat. A felvételre készülnek, az elhangzó bemutatkozásokat együtt elemzik, segítenek egymásnak abban, hogy a kamera előtt minél jobb legyen a szöveg és az előadásmód is. Karácsonyi ajándék CD is készül ezekből a felvételekből: a tanulók megmutathatják otthon, hogyan tudnak összeszedetten beszélni magukról és a családjukról. Meglepő komolysággal viszonyulnak a feladathoz, valóban arra törekszenek, hogy magukat adják. (Tanári interjúk, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

2.2.5. A pedagógusok a sajátos nevelési igényű tanulók támogatására, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra speciális IKT-eszközöket és szoftvereket is használnak.

Az iskola 1998 óta foglalkozik sajátos nevelési igényű tanulók ? túlnyomó részt enyhén értelmi fogyatékosnak minősített, illetve tanulási zavarral küzdő gyerekek ? integrált oktatásával. Az integrációt az indokolta, hogy a szülők nem támogatták a gyerekek speciális intézményi elhelyezését. A gyógypedagógusok habilitációs, rehabilitációs órakeretben fejlesztő foglalkozásokat tartanak, ahol három számítógép és fejlesztő játékok sora áll a diákok rendelkezésre. A sajátos nevelési igényű gyermekek, enyhén értelmi fogyatékos vagy tanulási zavarral küzdő tanulók számára fontos támpontot ad a többféle módon áramló információ. Az integrációt támogatja a differenciált oktatás, a digitális eszközök alkalmazása csökkenti a különbséget a sajátos nevelési igényű gyerekek és a többiek között. (Tanári interjúk, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Pacsa)

***

A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése hasonló más integráló iskolákéhoz, az IKT-eszközök használata különbözhet a habilitációs, rehabilitációs órakereten belül, illetve a diszlexiás, diszgráfiás tanulók nyelvoktatásában. A nyelvi labor eszközei motiválóan hatnak a gyerekekre, s bár nem értékelik, nem minősítik a teljesítményüket, lelkesen dolgoznak a tanórákon. A tanárok kedvelik az önellenőrzést szolgáló, azonnali visszajelzést nyújtó interaktív feladatokat, mert ezek gyorsítják az ellenőrzést és az órai munkát. Angolórán a nyelvi laborban az English Zone interaktív honlap segíti a sajátos nevelési igényű, diszlexiás tanulók oktatását is. A számítógép nagy motivációt jelent, megkönnyíti a feladatok megoldását, a szavak, a nyelvtan, a szituációk rögzülését, különösen a tanulási zavarral küzdő gyerekek számára. (Tanári interjúk, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Pacsa)

***

A digitális eszközök a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatásában is fontos szerepet töltenek be. A gyerekek iskolai életében különösen az interaktív tábla használata hangsúlyos. A diszgráfiás, diszlexiás diákok esetében a speciális szoftverrel ellátott vagy hardverrel csatlakoztatott számítógép a tanulás nélkülözhetetlen eszközévé vált. Egy diszgráfiás diák a számítógép segítségével, egy vak kislány pedig a JAWS képernyőolvasó program révén tanult meg írni. A tanulási zavar egyéb formáiban is az azonnali visszacsatolás, az egyértelmű és többcsatornás észlelés segíti a feldolgozási folyamatot, a megértést. A játékos fejlesztő szoftverek (Varázsbetű), CD-ROM-ok (Manó család), online alkalmazások (www.egyszervolt.hu) a képességfejlesztést szolgálják, ami növeli az ismeretszerzés hatékonyságát. Az eszközök a differenciálásban segítik a pedagógusokat, így a különböző tempóban dolgozó gyerekekkel is jobban boldogulnak. Jó lenne, ha több eszköz ? például digitális bot ? segítené a mozgáskorlátozott és látássérült diákokat. (Tanári interjúk, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Kaposvár)

***

4. osztályban van egy autista kisfiú, aki mellett az órán folyamatosan egy asszisztens ül. 25 km-re lakik Kisnánától, egy éve érkezett az intézménybe, mert sehol nem akarták fogadni. A számítógép jelentős szerepet játszik a fejlesztésében. A gyermek nagyon szeret a számítógép mellett dolgozni. Ha elfárad vagy differenciált feladatot kap, akkor a géppel dolgozik az oktatóprogramok segítségével, vagy a tanár, illetve az asszisztens által készített feladatokat ott oldja meg, ez kicsit pihenteti. Nagyon fogékony a számítógépre. Részt vesz az informatikaórán és néha a szakkörön is. (Tanári interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

***

Az intézmény 1991 óta foglalkozik sajátos nevelési igényű diákok integrált oktatásával. A tanulók nem csak a hátránykompenzációs osztályba tudnak bekapcsolódni; a hagyományos vagy nyelvi előkészítő osztályba is jár testi- érzékszervi fogyatékkal élő diák. 64, különböző évfolyamokon tanuló, sajátos nevelési igényű diákunk van, ezen belül vak és gyengén látó körülbelül 10 fő. Az iskola földszintjén biztosítják a kerekes székes gyerekek tanulását. A mozgássérültek, a látássérültek és a siketek számára az IKT nyújtotta lehetőségek kitörési pontot jelenthetnek. A vak és látássérült tanulóknak laptopot és speciális szoftvereket, saját fejlesztésű, oktatást segítő eszközöket biztosítanak, a tanári magyarázatokat diktafonon rögzíthetik. Az iskola a Vakok Intézetével együttműködve szerzi be elektronikus formában a tananyagot. A legfőbb gondot az okozza, hogy a tankönyvkiadóknál a dokumentumokat PDF formátumban tárolják, de a felolvasóprogram csak TXT vagy DOC fájlt tud kezelni. A szöveg átfordítását egy konvertáló szoftver segítségével oldják meg a látássérült diákok. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

Képernyőolvasó szoftver alkalmazásával a program a hangkártya segítségével felolvassa a beírt szöveget, így a vak tanulók programokat is írnak. Matematikából például a felolvasott feladat megoldását a tanuló beírja, pendrive-ra másolja, így a tanórán másokkal is megoszthatja az eredményt. A nemlátó gyerekek számára természetes, hogy több ablak között ugrálhatnak a számítógépen, a tapasztalatok alapján nagyon rutinos felhasználók. A tanárok az osztályterembe lépve gyakran látnak érdeklődő diákokat a vak tanuló számítógépénél. Az osztályközösség építésében fontos szerepet játszik, hogy a látássérült tanulók nincsenek elszigetelve. Szünetekben társaikkal együtt játszanak, zenét hallgatnak, hozzájuk fordulhatnak jegyzetekért a látók. Ha dolgozatjegyet írt be a tanár, a vak tanuló gépén megnézik a gyerekek a digitális naplóban, így hamar információhoz jutnak. Mindezek azt bizonyítják, hogy az órák közötti szünetekben is sok olyan közösségi folyamat megy végbe, ami erősíti a kapcsolatot a látók és látássérültek között. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

Az egyik pedagógus saját osztályát hozta fel példaként, ahol nagyon sok a problémás, magatartászavaros gyerek, de a számítógépes oktatás révén észrevehetően csökkentek ezek a problémák. A tanulókkal kapcsolatban az az általános tapasztalat, hogy sokkal szívesebben oldanak meg számítógép segítségével bármilyen feladatot, mint nélküle. Információik jelentős részét az interneten szerzik, a tankönyvet az információ ellenőrzésére, valamint a feldolgozás mélységének beállítására használják. Az eszközök használatának következtében pozitív változást vettek észre a tanulók írásbeli készségeinek fejlődésében. Külön előny, hogy mindig a legaktuálisabb dolgokat lehet megbeszélni az órán az internethasználat segítségével. (Tanári interjúk, Deák Diák Általános Iskola, Budapest)

2.3.1. A pedagógusok fejlesztik a tanulók digitális kompetenciáit különféle tanórákon.

Az órán használt digitális tananyagokat ? igény szerint ? a diákok is megkaphatják: néhány pedagógus a saját honlapjára tölti fel őket, mások e-mailben postázzák a tanulóknak. Egyre elterjedtebb ? az informatikai, matematikai, fizikai osztályokban természetes ?, hogy a tanárok elektronikusan kérik be a házi feladatot. A diákok számára motiváló ez a munkamódszer, a leckét szívesebben oldják meg Wordben, mint papíron. (Tanári interjúk, Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen)

***

Az iskolában a választott fókusz a robotika. Tanítását a logikus, algoritmikus problémamegoldó gondolkodáshoz igazítják. Az iskola LEGO-robotjainak többségét a diákok építik, minden konstrukcióhoz különböző fényérzékelő, mozgásérzékelő, ultrahangos távolságérzékelő, sebességérzékelő szenzorok tartoznak. A robotok működését egy mini komputer vezérli, amely a parancsokat értelmezi, és a robot az utasításoknak megfelelően hajtja végre a programot, így oldja meg a feladatot. A robotika oktatása nagyon jó lehetőség a fizika, a matematika és a földrajz tanítására is, hiszen a robot viselkedése során kiküszöbölhetetlenek a környezeti hatások. A programírásnál tekintettel kell lenni a fény- és terepviszonyokra. Több robot kommunikációs kapcsolatára épülő viselkedésmintákkal akár egyszerű biológiai populációk viselkedésmintái is modellezhetők, ezt bolystratégiának nevezik. A robotokkal való foglalkozás a problémamegoldó képességet is fejleszti, hiszen működési rendellenességek esetén rá kell jönniük, hogy milyen programozási hiba okozza a szándékolt utasítás és a valóságos mozgás különbségét. A nagyobb diákok nem csak a programot írják, hanem robotokat is terveznek. (Tanári interjúk, Bányai Júlia Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Kecskemét)

***

Megfigyelték, hogy aki beépíti az óráiba az IKT-módszereket, az eredményesebben készíti fel a versenyekre a tanulóit. Házi feladatot felső tagozaton elektronikusan is kérnek, például verset írnak a tanulók, és azt e-mailben kell elküldeniük a tanárnak. A mini laptopok segítik az egyéni tempójú tanulást, a szavazórendszert pedig számonkérésre használják. A technika alkalmazásának az is a célja, hogy a kikerülő tanulók digitális kompetenciái fejlődjenek, tudják kezelni a modern technikai eszközöket, el tudjanak igazodni a világhálón, kinyíljék előttük a világ. (Tanári interjúk, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

***

Gyakran adok kiselőadás tartalmának fizikatörténeti témát. A tanulóknak a PowerPoint programot ajánlom, ezzel kell a vállalt kiselőadást megtartaniuk az adott témáról. Az érdeklődő gyerekek sokszor nagyon tartalmas anyagokat gyűjtenek és sokszínű előadást készítenek. Legutóbb Jedlik Ányosról tartott az egyik tanuló kiselőadást, s többek között rengeteg olyan szót gyűjtött, amelynek bevezetése Jedlik Ányos nevéhez fűződik. A nagyon tartalmas előadás, amelyben a híres fizikus sokoldalú tevékenységét megismertük, a diákoknak is tetszett, s a bemutatót készítő diák is örült a sikernek, ami nagyon motiváló hatású. Az atomfizika témakörében mindig sok képet, sok tudós fotóját szoktam kivetíteni, s így talán a kevésbé látványos atomfizika jeles képviselőit, köztük sok híres magyar fizikust is jobban megjegyzik a diákok. (Priszlinger Ferencné, Deák Ferenc Gimnázium, Szeged)

2.3.2. A pedagógusok fejlesztik a tanulók digitális kompetenciáit tanórán kívül, például házi feladatok, szakkörök, versenyek formájában.

A tanulók bekapcsolódtak a Barátunk a természet című ötfordulós levelező versenybe. A korábbi években, amikor még nem használtak számítógépet az iskolában, az első, levélben küldött versenyfeladat megérkezése után a diákok több hónapig bújták a könyveket ? olykor könyvtárközi kölcsönzéssel kellett bizonyos anyagokat kikérniük, ? egy hónap kemény munka volt csak az adatgyűjtés. A számítógép nyújtotta előnyöket mind a tanárok, mind a diákok érzékelik, sokkal hamarabb készen lettek a feladatokkal. Az internethasználat megrövidíti a könyvtárban eltöltött időt, mivel az e-katalógusokban kényelmesen böngészhetnek a diákok, egy kattintással utánanézhetnek, hogy az elektronikus könyvtárakban is fellelhető-e a keresett mű, naprakész információt kapnak az adott könyv aktuális állapotáról. (Tanári interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

2.3.3. A pedagógusok gondoskodnak arról, hogy többféle nézőpontot és információszerzési lehetőséget ismerhessenek meg a tanulók (internet, online források, digitális tananyagok, egyéb).

A művészettörténet oktatásához nem használnak tankönyvet, kizárólag digitális forrásokat. Gyakoriak a vetítések vagy a témához kapcsolódó online kutatás. Ebben nagy segítséget nyújt a könyvtár. A digitális eszközökkel támogatott nyelvórákat a két gépterem egyikében tartják. Mozgóképkultúra és médiaismeret órákon többek között internetes forrásokra támaszkodnak egy-egy elemzés beadásakor. A közép- és emeltszintű érettségin zárófeladatként egy médiaszöveget kell készíteniük, ami lehet például egy filmetűd, rádió- vagy tv-riport vagy fotósorozat is. Míg korábban analóg technológiával dolgoztak a tanulók, ma már akár HD minőségű anyagokat is tudnak készíteni. (Tanári interjúk, Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs)

***

Nem volt olyan órám, ahol ne éltem volna a pár- illetve csoportmunka lehetőségével. Újszerű volt azonban, hogy ezeket a munkaformákat ötvözni próbáltam a differenciálás lehetőségével. Ezt többféle módon oldottam meg. A 12. osztályos genetika óráimon egyéni és csoportos differenciált munkánál a feladat nehézségi fokának megfelelően a tanuló maga választhatta ki, melyik feladatot oldja meg. Így senkit se bántottam meg, minden tanuló fejlesztette az önismeretét és rendkívül reális döntéseket hoztak. Olyan differenciált feladatokat is alkalmaztam a 12. és 9. osztályos óráimon is, ahol a párok/csoportok eltérő témát dolgoztak fel, és a munkájukat az osztály előtt bemutatták. Szintén módszertani újítás volt, hogy a csoportok az SDT és a Moodle keretrendszer használatán túl a differenciált csoportmunkát PowerPoint bemutatók elkészítéséhez használták. Születtek nagyon szép bemutatók és születtek olyanok is, amelyeket technikailag végig kellett elemezni. Ezek az alkalmak azonban segítették a tanulókat az IKT eszközök alkalmazásának fejlődésében, ami a projekt az egyik célja volt. (Sebőkné Orosz Katalin, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

2.3.4. A pedagógusok gondoskodnak arról, hogy a diákok tisztában legyenek a biztonságos és jogszerű IKT-használat szabályaival.

Eleinte gondot okozott a diákoknak az információgyűjtés, kérdéses volt a kritikus információkezelés, forrásmegjelölés, válogatás. Azóta sokat fejlődtek az önálló feladatvégzésben is kevesebb direkt irányításra van szükségük. Már 5. évfolyamtól kapnak ilyen feladatot, eleinte szabadon választott témáról, például kedvenc állataikról vagy előadóikról gyűjtenek információkat. Később megjelennek a pedagógus által kiadott témák, amelyek különböző tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódnak; például növényi részek, találmányok, országok, történelmi események. A forrásmegjelölést a kezdetektől alkalmazzák, és az évfolyam végére már kritikusabban válogatnak a tartalmak között is. (Tanári interjúk, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Pacsa)

***

Az internetes tanulás, kutatás során fel kell hívnunk diákjaink figyelmét a szerzett a források kritikus használatára. Ez azt jelenti, hogy megtanuljuk megítélni, megbízhatunk-e az információforrásban. Egy-egy könyv vagy folyóirat esetében ez egyszerűbb, de ott sem nyilvánvaló. Attól még, hogy valami nyomtatásban megjelent, még nem biztos, hogy pártatlan, korrekt és ma is érvényes. Gondoljunk csak az elavult térképekre! Az interneten talált anyagok megbízhatóságának elsődleges mércéje az a honlap, ahol nyilvánosságra hozták. Mindenki bátran megbízhat a közismert intézmények, (nem politikai) szervezetek honlapjaiban, mint amilyen például az Országos Meteorológiai Intézet, a Fővárosi Állat- és Növénykert vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Egy nevenincs intézmény vagy egy ismeretlen ember honlapján található információkat csak akkor használjunk fel, ha érvényességüket megbízható forrásokban is ellenőriztük. KI???

***

A források etikus használata megkívánja, hogy hivatkozzunk rájuk. Ha egy kiselőadás, házi dolgozat vagy honlap készítéséhez a tanuló valamilyen forrásokat használ, akkor ezeket fel kell sorolnia a mű végén (szerző, cím, kiadó, kiadás éve, esetleg oldalszám). Az interneten talált tartalmakra nem elég a link (URL) megadása, meg kell nevezni a honlap tulajdonosát, és ha van adat, akkor az információ szerzőjét és a keletkezés évét is. (Például: Magyarország hőtérkép archívuma, Országos Meteorológiai Intézet, http://www.met.hu). Idézni a forrás megadásával lehet, csak szó szerint és idézőjelben, bármilyen típusú dokumentum is áll rendelkezésükre. Ezt meg kell tanulniuk a diákoknak. Ha néhány mondatnál hosszabb tartalmat szeretnénk átvenni, akkor ezt csak saját szavainkkal, teljesen átfogalmazva tehetjük, de ilyenkor is meg kell adni a forrást, különben plagizálást követünk el, visszaélünk mások szellemi tulajdonával, és ez jogsértés. Tanítsuk meg azt is, hogy ha a Google keresőprogramba beírunk egy idézetet, megtaláljuk a forrását. A tanárok ezen a módon könnyen megkereshetik az önállótlannak tűnő diákmunka eredetijét. KI??

***

Az internethasználatban a legjellemzőbb munkaforma a gyűjtő- vagy kutatómunka. A diákok az információgyűjtésre a Google, az Origo, és a Yahoo keresőoldalak a legnépszerűbbek, de gyakran használják a Wikipédiát is. Tudatosan válogatnak az információk tömegéből, tudják, hogy az internetes források nem mindig megbízhatóak. Már a harmadik osztályosok is képesek önállóan használni a böngészőt, internetről letöltött anyagokat hoznak az iskolába, így fontos a kritikus használat megtanítása, elengedhetetlen az információkeresés szabályainak, az internet veszélyeinek tisztázása. A pedagógusok szerint az intelligens eszközhasználat megtanítása a család és az iskola közös feladata, de úgy tapasztalják, hogy a szülők igyekeznek ezt a felelősséget egészében az iskolára hárítani. (Tanári interjúk, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Pacsa)

***

Amikor a tanárokat arról kérdeztem, hogy miben hozott változást a digitális eszközök iskolai használata, kiemelték, hogy a diákok kezdetben nem tudták kezelni a webes információtömeget. Változatlan formában, a forrás megjelölése nélkül nyomtattak ki az internetről szövegeket, és adtak be házi dolgozatként, nem ismerték a plágium fogalmát. Meg kellett tanulniuk, hogyan hivatkozzanak a felhasznált forrásokra, és hogyan szűrjék ki a lényeges információkat, hogyan ellenőrizzék a források hitelességét a tankönyvekben fellelhető internetes webcímek segítségével. (Tanári interjúk, Kanizsai Dorottya Gimnázium, Szombathely)

***

A beadandó feladatok, házi dolgozatok vagy jegyzetek készítésekor tudják, hogy nem érdemes a ?copy-paste? technikát alkalmazni, azaz olvasás, átfogalmazás nélkül már nem vesznek át forrásokat, és kritikusan viszonyulnak ahhoz, amit az interneten olvasnak. A Wikipédiát például csak akkor használják, ha a cikk szerzője több, megbízhatónak látszó forrást is felsorolt. 9-10. évfolyamon, különösen a természettudományos tárgyakból sokszor kellett keresniük az interneten, nem csak szövegeket, de képeket és filmeket is. (Tanári interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

A várháborúk kora Magyarországon témájú tanóra egyik célja a kritikus gondolkodás fejlesztése, illetve az idézés és a hivatkozás módjának gyakorlása volt. A megadott szempontú információgyűjtést követően a tanórán weblap készült, az óra első részében a hivatkozás szabályait gyakoroltuk. A tanulók előzetesen egyénileg átismételték az információkezelés szabályait és elkészítettek néhány hivatkozást. A hivatkozásokat e-mailben elküldték számomra. Azonnali visszajelzést adtam, majd a tanulók a következő feladatokat kapták:

1. Hivatkozz szabályosan a történelemkönyved 32. leckéjére!

2. Hivatkozz szabályosan a történelemkönyvedben Szulejmán szultán visszaemlékezésére a mohácsi csatáról!

3. Hivatkozz szabályosan a május 14. történelemóra LeMill-es óravázlatára!

A hivatkozásaidat Word fájlban küldd el a tanárod e-mail-címére!

(Boda Zsuzsanna, Bláthy Ottó Titusz Gimnázium és Informatikai SZKI)

2.3.6. A pedagógusok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók bemutassák tanórán kívül szerzett digitális kompetenciáikat.

Informatika órán, miután a PowerPoint programot megtanítom, szoktam olyan feladatot adni a gyerekeknek, hogy egy tetszőleges, az érdeklődési körüknek megfelelő témáról készítsenek egy rövid bemutatót, amelyben alkalmazzák a tanultakat. A bemutatókat elő is kell adni, kivetítjük, s az előadó ismerteti a feldolgozott témát. A társak előtti nyilvános szereplés a diákok kifejező készségét is fejleszti, általában jól felkészülnek, s a végén véleményt mondanak a látottakról. A munkát mindig közösen értékeljük. Ezek az órák mindig nagyon színesek, érdekesek, sokat tanulunk belőle. Például nagyon emlékezetes maradt számomra az az óra, amelyen az egyik tanuló a graffitiről tartott egy igen színvonalas, sok képi anyaggal illusztrált előadást. Sok új ismeretet hallottunk tőle, s őt is új oldaláról ismerhettem meg. (Priszlinger Ferencné, Deák Ferenc Gimnázium, Szeged)

2.4.3. Az iskolavezetés támogatja és ösztönzi az IKT-eszközökkel támogatott tanítási-tanulási folyamatot.

Az iskola forrásszobájában a legmodernebb gépek segítik az órákra való felkészülést, az anyagok előkészítését és egyéb adminisztratív tevékenységek elvégzését. A forrásszobában azok a pedagógusok is gép mellé ülhetnek, akiknek otthon erre nincs lehetőségük, így ők is folyamatosan frissíthetik a tudásukat. Ez a hozzáállás nagymértékben hozzájárul az IKT-használat színvonalának megtartásához, fejlesztéséhez. Amikor létrehozták ezt a tanári szobát, az volt a cél, hogy a pedagógusok az óráikra való felkészüléshez megtaláljanak minden forrást. Jelenleg hat számítógép, szkenner, nyomtató található a forrásszobában, amely eléggé kihasznált. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

2.4.4. Az iskolavezetés biztosítja és használja is az intézményi digitális kommunikáció feltételeit (pl. intranet, levelező listák).

Az elektronikus tanügyigazgatás és az IKT alapú oktatás közös platformra helyezésével nagy lépést tettek. A tantestület a Pegazus levelezési rendszeren keresztül tájékozódik a feladatokról. Aki nem olvassa el a leveleit mindennap, az lemarad valamiről. Munkacsoportonként és tagozatonként külön internetes levelezőlistán kapják meg a pedagógusok a munkavégzéshez szükséges segítséget, utasítást. Az intranet portál az iskola munkaterülete, a tantestület használja. A portál rendszer biztosítja az iskola hivatalos dokumentumaihoz és munkaanyagaihoz való hozzáférést. A munkaközösségek megosztják a felmérések eredményeit, és fel kell tölteniük az összes dolgozat feladatait is. (Tanári interjúk, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

***

A számítógép-használat ? az előzetes feltételezésekkel ellentétben ? növeli a személyes kapcsolattartás lehetőségét. A tanároknak megadatik, hogy az információ átadása helyett személyes dolgokkal, beszélgetéssel töltsék idejüket. Értekezletek helyett megbeszéléseket tartanak, az elektronikus úton történő információáramlás sokkal hatékonyabb, megnövekedett a személyes visszajelzések száma. Közös döntések születnek, objektív módon kívánnak foglalkozni az ügyekkel. A problémák megbeszélésének, kérdések megválaszolásának legkézenfekvőbb módja a számítógépes eszmecsere. Az írásba foglalt kérdésekkel kapcsolatban kollektív döntések születnek, minden ? adott területen érintett ? pedagógus megoldást javasolhat a témával kapcsolatban, amelyet a listán tesz közzé. A hozzászólás joga, a javaslattétel a pedagógusokra, szülőkre, gyerekre egyaránt érvényes. (Tanári interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

A központi szerveren elég sok anyagot tárolnak. Minden munkacsoportnak megvan a maga mappája, ahol mindenkinek van írási és olvasási joga is. Például az angol munkacsoport itt tárolja az eddig leadott pályázatok anyagait, az érettségi szóbeli tételsorait, a közép- és emelt szintű írásbeli érettségik megjelent anyagait. Ezen kívül a szerveren rengeteg sablon is található, például a szülői értesítésekhez vagy a kéthavonta leadandó tanári túlóra-nyilvántartáshoz. Mivel a papíralapú naplóban lévő fejléceket ? a tantárgyak és a tanárok neveit ? nyomtatott, ragasztható fejlécekre cserélik, ezek sablonjai is itt kaptak helyet. (Tanári interjúk, Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest)

***

A szervezést és tájékoztatást szolgáló intranet rendszer minden iskolai dolgozó számára hozzáférhető. Az intranet lehetőségeit a munkaközösségek is kihasználják, itt bonyolítják a pályázatokhoz kapcsolódó különböző feladatokat is. A wifi-lefedettség is teljes. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

***

A munkarend kialakítását és a tájékozódást segítő intranet felület használata a pedagógusok számára sok előnnyel jár, többségük szívesen és nehézség nélkül használja a rendszert. A munkaközösségek tagjai megosztják a tanítással kapcsolatos tartalmakat, így egyszerű és követhető a folyamat. Az intranetre tananyagokat töltenek fel a munkaközösségek, néhányan rendszerezik, mások inkább csak elhelyezik vagy felhasználják ezeket. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

***

A DiriSystem jól felkészíti a tanulókat a felsőoktatásban alkalmazott elektronikus rendszerek, például az Etr vagy a Neptun használatára. A diákok elektronikus formában jelentkezhetnek a tudományos napok rendezvényeire, így nyomon követhető, ki milyen előadásokat, foglalkozásokat választott. Az iskolai étkeztetést egy külső cég látja el, de az adminisztráció az iskolára hárul. A menzaügyintézés szintén kapott egy modult a DiriSystemben, így interneten is megrendelhetik, illetve lemondhatják az ebédet. Előre jelzett hiányzás vagy betegség esetében a diáknak nem kell menzadíjat fizetnie az adott időszakra. Az úszásoktatás díjának beszedése is egyszerűbb, a szülő könnyen nyomon követheti az uszodai órákat. A rendszer segítségével a tankönyveket vagy a szalagavató ünnepségre szóló jegyeket is megrendelhetik. (Tanári interjúk, Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós)

***

A DiriSystem rendszerben értékelő kérdőíveket tölthetnek ki a diákok. Egyik tanáruk értékelésekor bizonyos állításokról azt kellett eldönteniük, hogy mennyire jellemzőek az ?egyáltalán nem igaz?, ?ritkán igaz?, ?részben igaz?, ?teljesen igaz? vagy ?nem tudom? spektrumon. Az állítások közül néhány példa:

?Láthatóan élvezettel, lelkesen tanít.?

?Az órákra pontosan érkezik.?

?Érdekes órai feladatokat alkalmaz, leköti a figyelmet.?

?Egyéni gondjaimmal fordulhatok hozzá.?

?Kiszámítható, nem szeszélyes, nem hangulatember.?

?Egyenlően kezeli a diákokat, nem kivételez.?

?Kölcsönösen tiszteljük egymást.?

?A véleménye fontos számomra.?

A minőségbiztosítási kérdőív végén nyílt kérdés is szerepelt, amelyben a diákok konstruktív kritikát fogalmazhattak meg tanárukkal kapcsolatban. (Tanulói interjúk, Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós)

2.4.5. Az iskola virtuális tanulási környezetet biztosít a tanulás terének és idejének kitágítására (pl. Moodle).

Az iskola néhány éve használja az ingyenes, szabad hozzáférésű Moodle keretrendszert, ami a tanulási folyamat követésére és a digitális tananyagok tárolására, publikálására, sőt interaktív feladatok létrehozására, megoldására, így vizsgáztatásra is alkalmas. A végzősök említik, hogy ebben a rendszerben kapnak feladatokat, és ezen keresztül adják be a megoldást néhány tárgy, különösen az igazgató által tanított matematika és informatika esetében. A rajz fakultációra járók fontosnak tartják, hogy a kiegészítő anyagokat is megtalálják az iskolai hálózaton, amit akár otthonról is elérhetnek. (Tanári interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

A tanárok gyakran használják az órákon a NetOp tanulásmenedzsment szoftvert, segítségével a központi gépen látható anyagok a terem összes számítógépére kivetíthetők. A program segítségével bemutatókat állítanak össze, monitoron követhetik és segíthetik a diákok tevékenységét. A vezérlés átadható, a tanár beállíthatja, hogy egy-egy tanuló monitorjának képe minden más tanuló monitorján is megjelenjen. A tanár saját gépén figyelemmel kíséri a diák munkáját, így segíthet a feladatmegoldásban. Készíthet felvételt is a diákok órai tevékenységéről, vagy otthon is felveheti a prezentálni kívánt anyagot. A bemutatott videót szóban egészíti ki, a koncentrált ? vizuális és akusztikus ? ismeretátadás révén sokkal több információhoz jutnak a diákok. Az órai anyagról készített fájlhoz bármikor hozzáférhetnek, újra és újra lejátszhatják. A NetOp felhasználóbarát, használatához nincs szükség különleges számítástechnikai ismeretekre. A weboldalak bemutatásakor nagy előnyt jelent, hogy csak egyszer töltődik le az oldal a tanárnál, a diákoknál megjelenő weboldal adatforgalma csak a belső hálózatot terheli, és nem a kimenő internetes kapcsolatot. A program tehát egy virtuális osztályteremnek is felfogható. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

Az eCollege tanulásmenedzsment rendszerben a tanár által készített gyakorló tesztek, feladatok segítik a nyelvgyakorlást. A tanulók egy-két perces beszélgetéseket rögzítenek, ezeket mp3 formátumban feltöltik a rendszerbe, ezzel követhetővé válik a nyelvi fejlődés. Még hip-hop stílusú spanyol nyelvű dalokat is feltölthetnek saját előadásban. (Tanári interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

A 2000-ben létrejött LinRend információs rendszer és a Moodle keretrendszer jól megfér egymással. A diákoknak szóló oktatási anyagok terén vannak átfedések, fejlesztésük folyamatban van. Az otthoni internet erőteljes elterjedése mindenképp a webes tudást, alkalmazást erősíti. A diákok a számukra hozzáférhető tárhelyen találják a tanulnivalókat, ez a tárhely az egyes munkaközösségeknek diákok számára publikussá tett anyagaihoz biztosít hozzáférést. A levelezőrendszer belső levelezőlistákat tartalmaz, ezek szerepét lassan átveszi az e-napló kommunikációs felülete. (Tanári interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

Az intézményben működő Moodle keretrendszert elsősorban az alaposabb informatikai ismeretekkel rendelkező kollégák veszik igénybe. A pedagógusok szűk csoportja használja a keretrendszert tananyag-feltöltésre, hogy a hiányzó tanulók könnyen hozzáférjenek az szükséges információhoz. Ma már nem kizárólag teszteket, hanem hosszabb kérdésekből álló feladatlapokat is készíthetnek a rendszer segítségével. Előny, hogy a kérdések sorrendjét a Moodle véletlenszerű módon variálja, így nem szükséges többféle feladatlapot összeállítani, mivel a tanulók gyakran csak azt nézik meg, hogy az első kérdés azonos-e. Az informatika termekben telepített felügyeleti rendszer segítségével jól követhető a diákok órai tevékenysége. (Tanári interjúk, Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola, Tatabánya)

***

A tanulókkal a Microsoft termékét, a Learning Gateway programot használjuk. A Learning Gateway egy teljeskörű oktatásmenedzsment-rendszer, amely alkalmas feladatsorok, tesztek készítésére, kiosztására, beszedésére és automatikus értékelésére, valamint dokumentumtárak és képtárak kezelésére. Előre fel lehet bele tölteni a használni kívánt tananyagokat és így elkerülhetőek az internet okozta meglepetések. Differenciálásra is nagyon alkalmas, mert külön csoportokat lehet benne létrehozni. Kommunikációra, vitafórumokra is használható. A Learning Gateway a középiskolás szabadszoftver csomag része. (Fazekes Jánosné, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

***

A think.com keretrendszer alkalmazásával érezhetően felgyorsult az információcsere, nagyon jól tudtam használni az érettségizők felkészítéséhez, hiszen nagyon sok információt az erre a célra létrehozott oldalra feltöltve osztottam meg velük. E-mailen, ?sticky?-n keresztül tudtunk üzengetni egymásnak. Az érettségizők, de más diákok is többnyire jól le tudták szedni az anyagokat (bár voltak kisebb fennakadások). Megszerették, használják, és ezt talán az bizonyítja legjobban, hogy más kollégák is ráéreztek a benne rejlő lehetőségekre, így már ők is használják. Pillanatok alatt rájönnek az ízére, s megszeretik a számítógépek iskolai alkalmazását. (Kaplár F. Krisztina, Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium, Budapest)

Jó gyakorlatok az infrastruktúra témaköréből

infrastruktura

Az eLEMÉR mérőeszközben értékelhető négy területnek megfelelően választottunk  azokból a jó gyakorlatokból, amelyeket az IKT-mozaik kötet szerkesztése során, illetve az Iskolaportrék  kötethez kapcsolódó iskolalátogatásaink közben ismertünk meg. Itt az infrastruktúrára vonatkozó jó példákat ismerhetik meg.

Szívesen vesszük, ha hozzászólásként Önök is megosztanák egy-egy bevált IKT-használati példájukat a 4 terület valamelyikéhez kapcsolódva!

4.1.1. Az IKT-eszközök az iskola céljainak és feladatainak megfelelő mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésre, van mód a változatos és célszerű IKT-használatra.

Az e-könyvtár kialakítására tavalyi került sor: a tanulók és pedagógusok vonalkódos kártya segítségével kölcsönözhetnek a könyvtárban. Ma már elektronikus formában tartják nyilván a kölcsönzési adatokat. A tanulók adatai a tanuló-nyilvántartó program segítségével kerülnek az adatbázisba, a könyvekhez tartozó információkat pedig az előző könyvtári szoftverről mentették át. A hagyományos cédulákon szereplő adatokat ? amelyeket a könyvekre ragasztott etikett-címkék tartalmaznak ? vonalkód-olvasó segítségével viszik be a rendszerbe. A könyvek visszavétele ugyanígy történik. Az etiketteket a könyvtári nyilvántartásból nyomtatják, de bármilyen más ? például tanulói kölcsönzésre vonatkozó ? adat is nyomtatható. A rendszer a leltározásban is segítséget nyújt, jelenleg 16 000 dokumentum szerepel a nyilvántartásban. (Tanári interjúk, Avasi Gimnázium, Miskolc)

4.1.3. A hibás eszközök javítása, a hibaelhárítás módja zökkenőmentes.

A felső tagozatos diákok a technikai eszközök összeszerelésében, működtetésében is gyakran segítenek a tanároknak, ezt a spontán óralátogatás során is tapasztaltam. Az egyik fizikaórán oktatófilm vetítése közben nem működtek megfelelően a hangszórók, de a problémát egy tanuló pillanatok alatt orvosolta, zökkenőmentesen haladt tovább az óra. A tanárok is említették az interjú során, hogy a segítőkészséget és figyelmességet tapasztalnak gyerekek részéről. (Óralátogatás és tanári interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

***

Előfordul, hogy technikai probléma esetén a diákok sietnek a pedagógusok segítségére, a kölcsönös segítségnyújtás szorosabbra fűzi a tanár-diák kapcsolatot. (Tanári interjúk, Erkel Ferenc Általános Iskola, Gödöllő)

4.1.8. Az iskola belső hálózata támogatja a pedagógiai munkát (digitális tananyagok és segédanyagok, szoftverek elérhetősége, web2-es környezet, belső levelezés stb.).

A vezetőség számára sok feladatot leegyszerűsített a DiriSystem, a helyettesítések megszervezésétől a tankönyvrendelésen keresztül a minőségbiztosításig. A helyettesítés megszervezésekor a rendszer figyelembe veszi a tanárok terheltségét, heti óraszámát, megkülönböztet szakszerű és összevont helyettesítést, átvitt órát, felügyeletet, szívességet, illetve elmaradt órát. A tanulók a folyosókon elhelyezett terminálokon is láthatják, ha következő nap elmarad egy órájuk, és csak később kell bejönniük. Az intézmény ökoiskola, ezért is ügyelnek kifejezetten arra, hogy kevesebb papírt használjanak. A Diri elektronikus rendszere nagyban elősegíti ezt a törekvést. (Tanári interjúk, Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós)

4.2.3. Az internet sebessége biztosítja az internet tanórai használatát.

A diákok egyébként is türelmetlenebbek, ha azt tapasztalják, hogy egy technikai eszköz vagy alkalmazás nem elég gyors. A Classmate PC-k és más informatikai eszközök alkalmazásának lassúságát kreatívan úgy oldanák meg, hogy egyszerűbb, ?tanárbarátabb? felhasználói felületet kialakítását javasolják az iskolai IKT-eszközök esetében, mint a normál felhasználói rendszereknél. Ha unatkoznak a lassúság miatt, kihasználják az internetet, és akár órán is csetelnek egymással. Ám ha izgalmas feladatokat kapnak és minden működik, eszükbe sem jut mással foglalkozni. (Tanári interjúk, Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest)

4.2.4. Az iskolai könyvtár digitális forrásközpontként is működik, a diákok és tanárok munkáját hatékonyan támogatja.

A tanárok segítenek az interneten, például egy-egy elektronikus könyvtárban található, feladathoz kapcsolódó hiteles forrás felkutatásában. A diákok szívesen böngésznek az elektronikus könyvtár dokumentumai között: interneten keresztül számtalan novellához, vershez férnek hozzá, ezzel kiküszöbölhető a hátrány, hogy nem mindenki engedheti meg magának egy új könyv megvásárlását. Ha a könyvtárban nincs elegendő példányszám az adott műből, akkor is jó megoldás az elektronikus könyvtár használata. Informatikaórán vagy a délutáni könyvtári órákban is kutathatnak a tanulók, ha otthon nincs számítógép vagy internet. Ilyenkor felnőtt segítségét is kérhetik. (Tanári interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

4.2.8. Az iskola honlapja naprakész információkat tartalmaz.

Az iskola honlapja nemrég megújult. A dinamikus, folyamatosan frissített weblap kialakítása és karbantartása egy-két informatikában jártas tanuló feladata, tanári felügyelet mellett. Idén egy végzős tanuló foglalkozik a honlappal, jövőre másnak kell átvennie ezt a feladatot. Az informatív honlapon megtalálhatók az iskola életével kapcsolatos legfontosabb dokumentumok, tudnivalók. A tanárok informatika tárgyból online tananyagokat hozhatnak létre és publikálhatnak a Moodle tartalommenedzsment rendszeren keresztül, ami jelenleg négy nyilvános és három zárt, még fejlesztés alatt álló kurzust tartalmaz, körülbelül 30 felhasználóval. Középtávú terveink között szerepel a portál fejlesztése. (Tanári interjúk, Kanizsai Dorottya Gimnázium, Szombathely)

***

Az iskola honlapja informatív, interaktivitásra lehetőséget nyújt. Működő webes szolgáltatásaik a levelezés; internet portál; intranet portál; tanulásmenedzsment rendszer; eTananyag portál (ez az oktatóprogramok weboldala). Minden olyan dokumentum, munkaterv, elszámolás és összegzés, ami a fenntartót, illetve a tantestületet érdekelheti, néhány gombnyomással közvetlenül elérhető belső portáljukon. Webkamerával nyomon követhető az iskola udvara, az ebédlő, és a tornaterem, ezzel segíti az iskola vezetősége, hogy a gyerekek és iskolai felszerelésük nagyobb biztonságban legyenek. (Tanári interjúk, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

***

Az iskola honlapja logikusan felépített, nyílt forráskódú rendszer, a böngészés egyszerű, a honlapon található információk többsége magyar nyelvű. Az oldalnak négy fő része van: fejléc választható nyelvekkel, a középső blokk az aktuális hírekkel és tudnivalókkal, a jobb oldali blokk a közelgő eseményekkel, az aktuális névnapokkal; és a bal oldali blokk a honlap fő menüpontjaival. A jobb oldali blokkban érhetők el a tanulmányokkal kapcsolatos dokumentumok, a szülői és diákszervezet oldalai, az iskola projektjeivel kapcsolatos tudnivalók, az iskola büszkeségei, a tanárok kitüntetései, az iskola eseményeinek naptárja, és itt látható az iskola webkamerája is, amely percenként frissül. A honlap a tanárok véleménye szerint is nagyon könnyen áttekinthető, a régi, statikus weblappal ellentétben naponta frissített információkat tartalmaz, amelyért az iskola vezetősége felel. ?Nincs olyan nap, hogy egy vagy két hír ne jelenne meg. Fenn van a honlapon az órarend, a teremrend, és millió olyan információ, ami nagyon hasznos.? A megújított honlap idegen nyelvű, aktuális híreket és információkat kínáló oldalai a nemzetközi kapcsolattartást is jótékonyan befolyásolják. (Tanári interjúk, Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest)

4.2.9. Az iskola használja a digitális napló szolgáltatásait.

Az elektronikus napló használatával a szülők és az iskola közötti kommunikáció is gördülékenyebbé vált. A szülők aktívan használják a rendszert, a kapott kóddal bármikor, bárhol megtekinthetik a legfrissebb adatokat. A megosztott kóddal a diákok is beléphetnek a felületre, de az ellenőrzőt továbbra is vezetniük kell. A rendszer előnye, hogy a szülő csak saját gyermekének eredményeit látja, mintha ?kitépnénk a naplóból a megfelelő oldalakat?. Bár az elektronikus napló felületén nem üzenhetnek, erre kiváló lehetőséget ad az iskola könnyen áttekinthető, interaktív honlapja. (Tanári interjúk, Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen)

***

Az elektronikus napló bevezetése drámai változást jelentett a tanárok életében. Az e-napló megjelenésével a hagyományos ellenőrző elvesztette jelentőségét, a digitális forma egyszerű követést tesz lehetővé: a szülők is látják a gyerekeik jegyeit, üzeneteket küldhetnek a rendszeren keresztül. Az aktualizált órarendet és az aznapi tananyagot a gyerekek is megtekinthetik. Adminisztrációs szempontból is könnyebb dolga van a tanároknak, mivel a statisztikai lehetőségek be vannak építve az e-naplóba, a hiányzások, a megtartott órák adatait felhasználva számtalan szűrés lehetséges, hasznos információkat hozhat két-három kattintás is. Egy jól felépített adatbázis van a digitális napló mögött. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

A kapcsolattartás árnyaltabbá vált, de a digitális kommunikáció mellett a személyes találkozások továbbra is fontosak. A helyettesítésekről, illetve az esetleges terem- és óracserékről a diák és a tanár is értesülhet az e-naplóból, előbb, mint ahogyan azt egy személyes találkozás ? az osztályfőnökkel, vagy az igazgatóhelyettessel ? lehetővé tenné. Az elektronikus napló tehát nem kiváltja az eddigi kommunikációs csatornákat, hanem olyan lehetőséget biztosít, amellyel gyorsabb, gördülékenyebb a kapcsolattartás. Két éve elég szkeptikusan fogadták a tanárok az elektronikus naplót, azóta csökkent az ellenállás, és sokat javult az adminisztrációs fegyelem is. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

4.2.10. Az informatika/számítástechnika termek, a könyvtár, a közösségi helyek akadálymentesek.

Az iskola majdnem teljes egészében akadálymentesített, csak a padlástérbe nem lehet eljutni ilyen módon. Akadálymentes közlekedést igyekeznek biztosítani a vakok számára is: a könnyebb tájékozódás érdekében a teremszámok és egyéb tájékoztató táblák Braille írással is olvashatók. Különlegesség, hogy a látássérültek informálódását az iskolai honlap hangos térképe is segíti. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

***

A legtöbb osztályban mozgáskorlátozott diákok is tanulnak. Ennek megfelelően igyekeznek biztosítani a speciális feltételeket: rámpa, kapaszkodók, két lift, mosdó, mobil emelő segíti a kerekes székes tanulók közlekedését. (Tanári interjúk, Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen)

4.3.3. Az iskolavezetés értékeli, hogy az iskola céljainak megfelel-e az infrastruktúra, és az értékelés eredménye beépül a tervezési folyamatokba.

Az intézmény informatikai stratégiája önkritikus szemléletet sugall.http://www.pecsimuveszeti.hu/pdf/ikt.pdf

Folyamatosan és tudatosan bővítik az eszközparkot. Nem a munkaállomások számának növelése a legfontosabb cél, hanem az, hogy minél színvonalasabb eszközökkel rendelkezzenek, mert ez szükséges a későbbi munkafeltételek valósághű modellezéséhez. A zenei és képzőművészeti oktatás is speciális szoftvereket igényel. A nyomdatechnika modernizációja miatt például minden produktumot digitalizálni kell, a kézzel készített munkákat elektronikus formában is rögzítik. (Tanári interjúk, Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs)


Free WordPress Themes Design by New WordPress Themes | Thanks to Insurance and Home Insurance