Posts Tagged ‘tanulás’

Jó gyakorlatok a tanulás témaköréből

tanulas

Az eLEMÉR mérőeszközben értékelhető négy területnek megfelelően választottunk  azokból a jó gyakorlatokból, amelyeket az IKT-mozaik kötet szerkesztése során, illetve az Iskolaportrék  kötethez kapcsolódó iskolalátogatásaink közben ismertünk meg. Itt a tanulásra vonatkozó jó példákat olvashatják.

Szívesen vesszük, ha hozzászólásként Önök is megosztanák egy-egy bevált IKT-használati példájukat a 4 terület valamelyikéhez kapcsolódva!

1.1.1. A tanulók rendszeresen használnak IKT-eszközöket különféle tanórákon.

Az iskolában a digitális technikát az alsósok főként kötelező olvasmányok meghallgatására és játékra használják. A digitális tábla segítségével internetes oldalakat böngésznek, feladatokat oldanak meg. ? Az interaktív táblákat tanórán kívül is szívesen használják a gyerekek, órák után gyakran ott maradnak játszani: szeretik, hogy nagyobb a képernyője, mint egy számítógépnek, és hogy nincs zavaró krétapor. Régebben a diákok csak egyesével nézhették meg a vetített képeket, nem volt lehetőség a táblára kivetíteni a számítógép képernyőképét, ezért egy számítógépet ült körbe az osztály. Az óralátogatások tapasztalatai és a tanárok véleménye alapján az interaktív tábla egyértelműen megkönnyíti a feladatmegoldást, az ismeretanyag bemutatását, átadását. (Tanulói interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

1.1.2. A tanulók rendszeresen oldanak meg különböző tantárgyakból olyan házi feladatokat, amelyek IKT-eszközök használatát igénylik.

Tanulást támogató módszer az elektronikus feladatkiadás: házi feladatként többnyire komplex feladatot ? például egy tananyagrész szempontok szerinti feldolgozását kapják a diákok. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

***

Irodalomból az alsós tanulók gyakran kapnak olyan házi feladatot, amihez szükség van az internetre. Például közmondásokat, szólásokat kellett gyűjteni különböző állatokról. Kutatómunka során már alsó tagozaton is sokszor veszik igénybe a diákok a számítógép segítségét. Egy kisfiú említette, hogy ő technikaóra előtt utánanézett az interneten, hogy gesztenyéből milyen figurákat lehet készíteni. Mind az iskolában, mind otthon sokszor keresnek rá az interneten idegen szavak jelentésére, elektronikus képeslapokat küldenek, de a különböző, tanáraik által javasolt játékos oktatószoftvereket is használják. A tanulást segítő szoftverekhez a tanárok is szívesen nyúlnak a tanórán, mert megkönnyítik az ismeretek átadását, és azért, mert használatukkal a gyerekek játékosan sajátítják el az anyagot. (Tanulói interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

1.1.2.  A tanulók rendszeresen oldanak meg különböző tantárgyakból olyan házi feladatokat, amelyek IKT-eszközök használatát igénylik. 
vagy
1.1.3.  A tanulóknak különféle feladatok megoldása esetén szabadon választhatnak az IKT-eszközök között.

Az irányított kutatómunka egyik fajtája a webquestnek nevezett internetes kutatás. Ez olyan feladatsor, amelynek megoldásához internetes forrásokat használnak a tanulók. Megoldható Word formátumban is, ha a feladatlapot digitális formában (pendrájvon, e-mailben, szerveren található közös mappában) biztosítjuk. Így a linkekre kattintva közvetlenül érik el a tanulók a megadott forrásokat, az információt pedig közvetlenül a más néven elmentett feladatlapra írhatják. Számos szintén angol generátort használhatunk HTML, azaz webes formátumú feladatok készítéséhez is, mint például a  WebQuest generátor (internetes kereséshez).

***

1.1.2.  A tanulók rendszeresen oldanak meg különböző tantárgyakból olyan házi feladatokat, amelyek IKT-eszközök használatát igénylik. 
vagy
1.2.3.  A tanulók képesek rá, hogy különböző jellegű digitális állományokat elgondolásaik szerint szerkesszenek meg (pl. szövegek, képek).

A diákok otthoni feladatként kapták a Toldihoz kapcsolódóan egy lovagi kéziköny szerkesztését. Nagyon kreatív anyagok születtek, a munkához felhasználták az internetes forrásokat, a szövegszerkesztő és prezentációkészítő programot. Az elmúlt félévben egy ingyenes térképrajzoló szoftverrel Defoe regénye, a Robinson Crusoe alapján készítettek térképet a diákok, amelyet matematikaórán megterveztek, számítástechnika órán pedig megvalósítottak. Mindehhez a magyar órán tanult stílusismereteket felhasználva hajótörött napló készült, amely a természetismeret tantárgy tananyagára épülve a megfelelő biológiai és földrajzi környezetben játszódott, történelmi hűséggel. A projektmunkát a diákok teljes egészében digitális formában készítették el. (Tanulói interjúk, Bányai Júlia Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Kecskemét)

1.1.4. A tanulóknak tanórákon kívüli időben is szabadon használhatják az iskola IKT-eszközeit.
vagy
3.1.6. A vezetés biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a pedagógusok használják a különböző szoftvereket és hardvereket az iskola működésének különböző színterein (korrepetálás, versenyre felkészítés, szabadidős programok, nyitott gépterem).

Szinte minden tanulónak van otthon számítógépe, de a tanári felügyelettel működő nyitott gépterem segít azoknak, akiknek nincs. Bármelyik délután igénybe lehet venni, be sem kell jelentkezni. Játszhatnak, internetezhetnek, tantárgyakhoz kapcsolódóan gyűjtőmunkát végezhetnek, versenyre készülhetnek, szükség esetén nyomtathatnak, és mindehhez segítséget is kapnak. A szakkör újabb lehetőség: az 5-6. és a 7-8. évfolyam számára külön-külön tarják, ezeket a csoportos internetes játéklehetőség miatt kedvelik leginkább. A könyvtárban található szabad hozzáférésű gépet általában korrepetálásra használják délután, ehhez speciális fejlesztő szoftvereik is vannak. A géptermet más tantárgyak tanításához is igénybe veszik, főként az idegen nyelv és a matematika tanításában élnek ezzel a lehetőséggel. A második géptermet az alsós diákok informatikai oktatásra és fejlesztő korrepetálásra használják, de nyelvi órákat is tartanak benne. (Tanári interjúk, Hegedüs Gyula Általános Iskola, Budapest)

1.1.6. A tanulók életkoruknak megfelelően meg tudják ítélni a digitális források megbízhatóságát.

A diákok otthoni információgyűjtéshez legtöbbször a Google-t, illetve a magyar és angol nyelvű Wikipédia oldalakat látogatják. A Wiki-t hiteles információforrásnak tekintik, pozitívumnak tartják, hogy az oldal szerkeszthető, a téves adatokat ki lehet javítani. A lap alján található hivatkozások segítenek ellenőrizni a szócikk hitelességét, illetve a témához kapcsolódó website-okat ajánlanak. A tanárok egyre gyakrabban javasolnak weboldalakat, de többnyire magánszorgalomból böngésznek az interneten. Hasznosnak tartják az internetes olvasónaplókat, a rövidített formájú kötelező és ajánlott olvasmányok segítenek felidézni a fontos részleteket. A gyors és megbízható internetes szótárak mellett a nyomtatott változatot is gyakran forgatják, hiszen nyelvvizsgán nem használhatják az elektronikus verziót. (Tanulói interjúk, Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós)

***

A diákok természetesnek tartják, hogy a tanuláshoz először az interneten keresnek kiegészítő anyagokat, és azt is tudják, hogy ezeket óvatosan kell kezelni. A szorgalmi feladatok vagy kiselőadások anyagát is innen gyűjtik. A Wikipédia oldalait kritikával kezelik, inkább tudományos intézetek, a Magyar Tudományos Akadémia és egyetemek honlapját fürkészik, ahonnan számos link vezet professzorok publikációihoz is vagy más, hasznos és adekvát irodalomhoz. A Wikipédia egyes tanároknál tiltólistán van, mert megbízhatatlannak tartják, így a diákok emellett vagy helyett komolyabbnak vélt, tartalmasabb honlapokat is böngésznek; használják a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisát is. (Tanulói interjúk, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

***

A tanulók a tanórai gyűjtőmunkákhoz kapcsolódóan a Wikipédián, a Sulinet oldalakon, a Google-n, és az Origo keresőfelületén gyűjtenek anyagokat. A webes információkat kritikusan kezelik, a hitelességüket könyvekből ellenőrzik, de előfordul, hogy a szülőktől kérnek segítséget. (Tanulói interjúk, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Kaposvár)

***

A diákok ismerik az internethasználat veszélyeit, de ezek elkerülésére vagy megoldására nem nagyon vannak ötleteik. Veszélyt jelentenek például a hamis adatokat, látszattényeket, ellenőrizetlen információkat tartalmazó oldalak; a közösségi oldalakon létrehozott ?alibi-profilok?, amelyek mögött más személyiség áll. Veszélynek tartják az anonimitás miatti kritikátlan online viselkedést is. Számukra a tankönyvek és a tanár jelenti a valódi referenciát, az otthoni tanulás eszközei között első két helyen a könyvet és az órai jegyzetet említik, a számítógép a harmadik helyen áll, – míg szerintük a tanárok azt gondolják, hogy a tanulók számára ez az otthoni tanulás legfontosabb eszköze. (Tanulói interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

1.1.6. A tanulók életkoruknak megfelelően meg tudják ítélni a digitális források megbízhatóságát.
és
1.1.7. A tanulók tisztában vannak a szellemi tulajdon fogalmával és a forrásfelhasználás szabályaival.

A 9-10. évfolyamon félévente egy-egy önálló előadást kell készíteniük a tanulóknak, az erre való felkészülést az informatika tantárgy is támogatja. Természettudományi és angol kutatómunkát is végeznek tanári vezetéssel, és egy kétórás természettudományos esszét is kell írniuk az egyik vizsga keretében, forrásmegjelöléssel, szövegszerkesztő programmal. A feladat több szakaszból áll: első negyedévben témát kell választani, második negyedévben le kell adni a forrásjegyzéket, a harmadik negyedévben a vázlatot, év végén pedig a kész esszét forrásjegyzékkel együtt. Az információgyűjtés legfőbb forrása az internet, például egy újságcikk alapján állítanak össze ismertetőanyagot valamely témában. A feladat értékelésénél súlyos pontokat veszít, aki nem jelöli meg a forrásokat. (Tanulói interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

Napi gyakorisággal használják az internetet felkészüléshez, házi feladatok, kiselőadások, dolgozatok elkészítéséhez. A Google segítségével böngésznek, és a Wikipédia is fontos forrásnak számít, bár az itt fellelhető információk hitelességét más tartalmakkal összevetve ellenőrzik. Hangsúlyozzák, hogy meg kellett tanulniuk, hogyan kezeljék, hogyan szűrjék meg az információtömeget, hogyan emeljék ki a lényeget. A jó jegyhez nem elég, ha egyszerűen kimásolnak szövegrészeket és beadják házi feladatként, és egy másolt szöveg felolvasását sem lehet kiselőadásnak nevezni. A webszótárakat nem tartják megbízhatónak, különösen a német szótárral akadnak gondjaik: hiányolják a névelőket, a többes szám jelölését, valamint a kifejezéseket, szólásokat, közmondásokat. (Tanulói interjúk, Kanizsai Dorottya Gimnázium, Szombathely)

 1.1.7. A tanulók tisztában vannak a szellemi tulajdon fogalmával és a forrásfelhasználás szabályaival.

Biológiából félévenként egy-egy nagyobb, körülbelül 15 oldalas házi dolgozat készül, adott tartalmi és szerkesztési szempontok szerint. A tanárok megkövetelik, hogy mindig hivatkozzanak a felhasznált forrásokra, legyen az kiselőadás vagy házi dolgozat. Korábban a számítógéppel készült dolgozatokat mindig ki kellett nyomtatni, ma már általában leadhatják digitális formában, e-mailben vagy pendrájvon, illetve a Moodle keretrendszerben is. Van közöttük, aki kimondottan azért örül ennek, mert ezzel kevesebb papír fogy, kevesebb károsodás éri a természetet. (Tanulói interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

A tanulók számára természetes, hogy házi feladatukat, kiselőadásaikat gépelve adják be vagy e-mailes formában küldik el a tanárnak. A házi feladatok elkészítésekor többnyire internetes forrásokra támaszkodnak. A legtöbb diák a Google-t és a Wikipédiát használja. A népszerű oldalak használatát a tanárok sem tiltják, de felhívják a diákok figyelmét, hogy az információk hitelességét ellenőrizni kell. Ha a feladat presztízse magas, igyekeznek utánajárni, több forrásból ellenőrizni a felhasznált tartalmakat. (Tanulói interjúk, Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest)

1.1.8. A tanulók tudatosan és biztonságosan használják a digitális kommunikációs lehetőségeket, például az e-mailt, a közösségi oldalak szolgáltatásait.

Népszerű a MySpace, a HotDog és a Flickr is. Vannak olyan kapcsolataik is, akikkel csak virtuálisan kommunikálnak, amikor az iskolában találkoznak, nem beszélgetnek, ugyanakkor a barátaikkal is valamelyik közösségi portál üzenőfalán, esetleg az e-naplóban, a diákok kommunikációs felületén egyeztetik a hétvégi programot. Vannak, akik a napi hírekről is tájékozódnak az Index hírportálon, ezt is környezetkímélő megoldásnak tartják. Az iskola honlapját az e-naplón kívül is szívesen használják, mindig vannak rajta friss hírek, képek, és az Időkép időjárási portált is innen szokták elérni. (Tanulói interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

Majdnem mindenkinek több e-mail címe is van, a három-négy sem ritka. Éppen most hoztak létre egy Google csoportot matematikából, ehhez mindenkinek kellett gmailes e-mail címet készítenie. Hamarosan kipróbálják az érettségi témakörök feldolgozása során a Google docs szolgáltatást, a közös dokumentumszerkesztést. Egy 12. évfolyamos diáklány már negyedik éve vezet egy népszerű blogot, amelyben a tanárok és a diákok humoros elszólásait teszi közzé. (Tanulói interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

1.2.1. A tanulók szívesen használják az IKT-eszközöket különféle feladatok megoldására.

A diákok az interaktív tábla és a Classmate PC-k, azaz egyszerű, a tanulás támogatására kifejlesztett laptopok alkalmazása révén számos interaktív feladattal találkoznak: például halmazokba csoportosítanak különböző fogalmakat, jelenségeket. Gyakran szinte tolongnak, hogy a táblához mehessenek. A webquest, azaz az internetes kvíz is gyakori órai feladat, a tanulók csoportokban különböző kérdésekre keresnek választ az interneten, majd megosztják egymással új ismereteiket. (Tanulói interjúk, Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest)

***

A másodikosok otthon szülői támogatással számítógépen, interaktív feladatok segítségével gyakorolják a számolást, a helyesírást, sőt az olvasást is. Ezeket a feladatokat a szülők találják meg számukra az interneten, de azután már maguk is boldogulnak velük. Szeretik ezt a gyakorlási lehetőséget, és mindenféle nyomás nélkül is szívesen foglalkoznak efféle feladatokkal. Azt mondják, így gyorsabb, mint amikor a füzetben vagy a munkafüzetben gyakorolnak. Szüleik segítségével rátalálnak a játékos feladatokra is. Általában nem tudják, milyen szolgáltatóhoz vagy portálhoz kapcsolódnak kedvenc feladataik, például a dominós számolás, a számokkal kapcsolatos színezés, vagy amikor el kell kapni a megfelelő számú hulló tárgyat. Az osztályban is használhatják a számítógépet délután, a napközi idején, de mivel egy van, mindig nagy a sorbaállás. (Tanulói interjúk, Hegedüs Gyula Általános Iskola, Budapest)

***

A tanulók lelkesedése töretlen, nagyon kedvelik a mini laptopokat. Örülnek, hogy ilyenkor nem kell ceruzával írni, és nagyon tetszenek nekik az olyan feladatok, ahol azonnal ellenőrizhetik a megoldásokat. Könnyen elsajátították a CMPC használatát, a kisebbek számára sem bonyolult a kezelése. Megtanulták, hogyan keressenek önállóan információkat, miként ellenőrizzék azok hitelességét, hogyan hozzanak létre saját tartalmakat az internet támogatásával. Ha valami nincs benne a tankönyvben, azt megkeresik az interneten. Mindenki a saját tempójában haladhat. Nem számít a szépírás, a külalak, így gyorsabban tudnak írni. A gép használata közben nem fogy ki a tinta, nem telik be a füzet, egyszerűbb kijavítani a hibát is. Izgalmasabbnak találják a laptoppal való tanulást, mert gyorsabb a feladatvégzés, és azonnal van visszajelzés. Van, aki a jegyzetelést a számítógép használatával szerette meg. Teszteket oldanak meg, csoportokban tanulnak, tudnak prezentációt készíteni az órán is, és dolgozatokat is írnak a számítógépen. (Tanulói interjúk, Deák Diák Általános Iskola, Budapest)

***

A 4. évfolyamosok németóráján kiscsoportokban dolgoztak a gyerekek. Tíz ?állomást? alakítottak ki az aktuális téma köré szerveződve, ahol különböző, időjáráshoz kapcsolódó feladatokat oldottak meg. Két állomáson használtak számítógépet, illetve internetet: az egyik helyszínen egyszerű on-line teszteket oldottak meg, míg a másikon időjárásjelentést kellett készíteniük német nyelven. A gyerekek láthatóan élvezték a feladatokat, maximálisan lekötötte őket a feladatmegoldás, észre sem vették a csengőszót, annyira belemerültek a munkába. Az órák kellemes, barátságos hangulatban teltek, sok tanár saját feladatokkal, prezentációkkal készült. A tanulók is aktívan szerepeltek, örömmel oldották meg feladatokat az interaktív táblánál. (Tanulói interjúk, Erkel Ferenc Általános Iskola, Gödöllő)

1.2.2. A tanulók képesek kiválasztani és célszerűen felhasználni a feladataik megoldására leginkább alkalmas IKT-eszközöket.

Sokan tanulnak úgy, hogy a leckét felvételként rögzítik, és utazás közben zenelejátszójukon hallgatják. A ?tanuldmegutkozben.hu? letölthető, különböző tárgyakhoz kapcsolódó mp3 tananyagait telefonjukról vagy lejátszójukról hallgatják. Érdekes, hogy a diákok olyan szintre fejlesztik a láthatatlan telefonhasználatot, hogy puskáikat is a mobilban készítik el. (Tanulói interjúk, Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest)

***

A különböző médiumok által közvetített információáradat, a digitális eszközök mindennapi használata megemelte a diákok motivációs ingerküszöbét. ?Pályám elején egy kivetített álló diaképpel is le tudtam nyűgözni a gyerekeket, ma ez már nem mond annyit nekik, nem köti le őket, hiszen a klipszerű élményeken szocializálódtak.? A pedagógusok szerint a tanulók egyre tudatosabban használják a technikát. Míg régebben inkább csak a játékokért, csevegés miatt csatlakoztak a világhálóra, ma már kifejezetten tanulást segítő információkat is keresnek. A sorozatokat, a híreket is eredeti nyelven olvassák és nézik, nyelvtudásuk ezzel rengeteget fejlődik. Szívesen megosztják egymással a látottakat, és jobban meg is marad a fejükben. (Tanári interjúk, Avasi Gimnázium, Miskolc)

***

A számítógépes jegyzetelés, laptop-használat előnyeit ecseteli az egyik tanuló: ?ez igazából nem csak azért komfortos, mert nem kell a füzetet cipelnünk magunkkal, és legépelhetjük az aktuális anyagot, hanem azért is, mert egyszerűbb a jegyzeteket tárolni és megosztani. Témazárók előtt könnyebb kiegészíteni internetről a begépelt anyagot. Az új információt egy gombnyomással beilleszthetem, és kinyomtathatom.? Népszerű a diákok körében mobil szótár, segítségével utazás közben, HÉV-en, buszon is megírhatják a házi feladatot. A diákok elégedettek az iskola IKT-felszereltségével. (Tanulói interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

1.2.3. A tanulók képesek rá, hogy különböző jellegű digitális állományokat elgondolásaik szerint szerkesszenek meg (pl. szövegek, képek).

A mozgóképkultúra és médiaismeret szakosok, illetve fakultációsok bővebb digitális eszköztárat használnak, különösen a digitális fényképezőgépet és a kamerát, valamint különböző videovágó szoftvereket. Igen sokszor kapnak kreatív feladatokat, egy-egy témát saját ötleteik alapján kell feldolgozniuk. Ilyenek a média-névjegyek, tiszta-filmes etűdök, iskola-reklámok vagy Love-storyk. A médiából szerzett gyakorlat segíti őket más tantárgyakból is: legutóbbi feladatuk irodalomórán az volt, hogy az Ember tragédiájához készítsenek párban médiaeszközökkel paródiát. A MovieMakert nem tartják elég profinak, ezért most az a feladatuk, hogy az interneten keresnek ingyenes vágóprogramokat, ezeket tesztelik és összehasonlítják, majd eldöntik, melyiket használják az iskolában. (Tanulói interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

Az egyik diák mobiltelefonnal készített képeit a folyosón állították ki: a fotókon az iskolai rongálásokat örökítette meg. (Tanári interjúk, Erkel Ferenc Általános Iskola, Gödöllő)

***

Médiaismeret órán a digitális technika a filmtörténet bemutatásában, illetve a SULILAP szerkesztőinek munkájában jelent segítséget. A tanulók fényképeket készítenek, megszerkesztik a diákújságírók írásait, a SULILAP lapjait. Előfordult, hogy az órán készítettek elő egy-egy interjút. Hagyomány, hogy a 8. évfolyam különszámot készít az elmúlt nyolc évről. Ez a munka a magyarórák és a médiaismeret órák tananyagához kapcsolódóan megosztott feladat: magyarórákon megírják a cikkeket, interjúkat; a médiaórákon pedig fényképeket készítenek, szkennelnek és megszerkesztik a számítógép segítségével a SULILAP különszámát. Közel 25 éve működik az iskolaújság, amely minden tanévben három-négy alkalommal jelenik meg. Az iskola három diák-újságírója ért már el országos 1-3. helyezést, a szerkesztőség pedig különdíjat kapott a DUE országos versenyén. A tanulók írják a cikkeket, ők szerkesztik az újságot számítógép segítségével; a szülők pedig segítenek a sokszorosításban. (Tanári interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

1.2.4. A tanulók képesek rá, hogy adatokat, információkat és különféle digitális állományokat osszanak meg másokkal.

A diákok hazatérve az első lendülettel ellenőrzik és megválaszolják az e-maileket is, és az MSN, esetleg a Skype segítségével beszélgetnek a társaikkal, akár a tanulásról, a házi feladatról is, különösen, ha valaki hiányzott, és át kell adni vagy el kell neki magyarázni valamit. Ilyenkor vagy csoportmunka esetén konferenciabeszélgetést is tartanak, átküldik és véleményezik a fájlokat, linkeket. A napi internethasználat általánosan jellemző, többnyire nem tartják időveszteségnek, és gyorsan megoldják azokat a feladatokat, amelyek napi rutinjuk természetes részévé váltak, legyen az e-mailezés vagy virtuális aratás. (Tanulói interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

A diákok szívesen használnak egy olyan felületet, ahol közvetlenül és gyorsan tudnak egymással kommunikálni, és fájlokat is küldhetnek egymásnak. Versenyfeladatok otthoni megoldásakor társaikkal és a tanárnővel e-mailben tartják a kapcsolatot. Szabadidejükben MSN-en kommunikálnak egymással. Például ha nem tudja leírni az órán a házi feladatot valaki, akkor MSN-en elkéri az osztálytársától. E-mailezni informatika szakkörön is szoktak. A napközisek, ha készen vannak a leckével, átmehetnek a könyvtárba számítógépezni. (Tanári interjúk, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

***

A tanulók az interjúk során saját innovációik közül kiemelték internetes felületüket, amelyen különböző jó gyakorlatokat, team-munkákat tesznek közzé, legutóbb például az ?Antik örökség amai Budapesten? című projekthez kapcsolódóan. A résztvevők megismerkedtek Budapest ókori és kora-középkori építészeti emlékeivel, a várost bejárva fényképeket készítettek a megmaradt alkotásokról. Az elkészült munkák szöveges kivonatát angol és magyar nyelven is elkészítették, majd tudástár formájában osztották meg a webes felületen. (Tanulói interjúk, Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest)

***

A digitális eszközöket változatos módon használják a diákok, a puskáikat például a mobiltelefonjaikba mentik, egy tizedik évfolyamos tanuló diktafonon rögzíti az órai anyagot. A hiányzó diákok sem papíron, hanem elektronikus formában kapják meg társaiktól a tananyagot, vagy az aktuális téma alapján ők maguk néznek utána az interneten. (Tanulói interjúk, Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola, Tatabánya)

***

A tanulók mesélik, hogy médiaórára mobiltelefon segítségével készítenek bemutatót, a speciális iPhone jól használható függvények ábrázolására vagy mértékegységek átváltására is. A mobiltelefon a jegyzetek lefotózására is alkalmas. Az informatikaóra mellett média-, magyar- és fizikaórán is gyakran alkalmazzák a digitális technikát. (Tanulói interjúk, Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen)

1.2.4. A tanulók képesek rá, hogy adatokat, információkat és különféle digitális állományokat osszanak meg másokkal.
vagy
1.2.5. A tanulók IKT-eszközök segítségével is támogatják egymást a tanulásban és különféle feladatok megoldásában.

A diákok mindegyike rendelkezik mobiltelefonnal, amit főként zene-, kép- és filmküldésre használnak, ezt a bluetooth segítségével teszik. A digitális fényképezőgépekkel szabadidős eseményeket örökítenek meg, nem jellemző, hogy tanórai tevékenységhez kapcsolódóan fotóznak. A közösségi oldalak közül az iWiW a legnépszerűbb, a megkérdezettek közül mindenki rendelkezik saját profillal. Az online kommunikációt leginkább a MyVIP és MSN segíti: előfordul, hogy konferenciabeszélgetéseken vitatják meg, magyarázzák el egymásnak a tananyag kritikus részeit. (Tanulói interjúk, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Kaposvár)

1.2.5. A tanulók IKT-eszközök segítségével is támogatják egymást a tanulásban és különféle feladatok megoldásában.

Az utóbbi két-három évben otthoni tanulás esetén ? a közösségi szellemet erősítve ? az osztálytársak négyes csoportokat alkotva Skype-on felhívják egymást és közösen dolgoznak ki anyagokat. Valaki felolvassa az adott anyagot, másvalaki jegyzetel, majd átküldik egymásnak a töredékes jegyzeteket kiegészítésre, végül ezek alapján születik meg a teljes, kidolgozott munka, amelyet az egész osztálynak elküldenek. Minden témazáró dolgozat előtt, havonta-kéthavonta jellemző ez a fajta összehangolt csoportmunka. Az MSN csevegőprogramot használhatják segítségkérésre (házi feladat megoldása) Az idegen nyelvi házi feladatokhoz internetes szótár- és fordítóprogramot használnak és az egyik idegen nyelvi órán blogot is írnak. (Tanulói interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

A csevegőprogramok közül az MSN a legáltalánosabb, Skype-ot kevesebben használnak. A tanulók körülbelül 10-20 aktív beszélgetőpartnerrel rendelkeznek, és általában két-három személlyel csevegnek egyszerre különböző ablakokban. Gyakran megvitatják tananyaggal kapcsolatos kérdéseiket, távol élő barátokkal, ismerősökkel, rokonokkal is ilyen módon társalognak. A cserediák-program keretében a németországi diákokkal szintén MSN-en tartják a kapcsolatot, a virtuális kommunikáció jó lehetőséget nyújt a nyelvgyakorlásra. A legnépszerűbb közösségi oldal az iWiW és a MyVIP, de a Facebookot és a HotDogot is említik. Általában 100-300 ismerősük van, ügyelnek rá, hogy személyes képek, információk felhasználásával olyan profilt alakítsanak ki, amely a külvilág felé is vállalható. Sok tanárukat jelölték ismerősnek, de inkább csak a nehezen elérhető tanárokkal ? például a tánctanárral vagy edzővel ? kommunikálnak e-mailben. (Tanulói interjúk, Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós)

***

A diákok otthon különböző chat programokat használnak. Azt mondják, valaki mindig megtalálható online, így könnyű tudakozódni a nap eseményeiről, ha hiányoznak. Mikrofon, kamera segítségével hallhatják és láthatják egymást, el tudják magyarázni egymásnak, hogy mi volt az anyag. A fizikai távolság áthidalását szolgálják a különböző on-line közösségi oldalak, programok, tanárok által javasolt alkalmazások is. (Tanulói interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

1.3.1. A tanulók önállóan és tudatosan használják az IKT-eszközöket a tanulásukat és a tájékozódásukat segítő információk megszerzésére.

A Tanya projekt felsőben zajlik. A gyerekekből egy képzeletbeli tanyán élő család alakul, és a tanya körüli tevékenységeihez kötődik az egész éves tanulási folyamat. A tanya körüli gyümölcsös és zöldséges kert terméseit feldolgozzák, befőttet készítenek. Megismerkednek a ház körül élő állatokkal, a régi életformával. Hímeznek, maguk sütnek kenyeret, tanyát terveznek. Elkészül a ?mestermunka? az egész éves tanulási folyamat digitális krónikája. Ez egy képekből, fogalmazásokból, irányított böngészési feladatok során létrehozott ismeretterjesztő szövegekből álló Word dokumentum. A projekt során IKT-eszközöket is használnak: CMPC-t, interaktív táblát, digitális fényképezőgépet, szkennert, videokamerát. A mestermunkákat a tanulók egy prezentációs est keretében mutatják be a szülőknek. (Tanulói interjúk, Deák Diák Általános Iskola, Budapest)

***

Számos egyéb digitális eszközt is használnak a diákok a tanulás során, például fényképezőgépet és videokamerát. Biológiaórára gyakran kell fényképet átalakítaniuk Photoshop segítségével. Saját készítésű vagy weben fellelhető fotókat dolgoznak át, majd bemutatják az elkészült darabokat. Különböző témákat kapnak, ilyen például a béka fejlődése, egy adott terület jellegzetes növény- és állatvilága vagy a látás és a hallás témaköre. Ahhoz, hogy ezek a képek valóban alkalmasak legyenek a prezentációba való beépítésre, alkalmasint a háttér megváltoztatása, a kép átméretezése, esetleg színeinek megváltoztatása szükséges. A bemutatóban csak a források megjelölésével szerepelhet bármilyen anyag. (Tanulói interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

1.3.2. A tanulók önállóan és tudatosan használják az IKT-eszközöket arra, hogy iskolán kívül szerzett tudásuk is megjelenjen egy-egy feladat megoldásában.

Az 1956-os történések és a II. világháború kapcsán az eseményeket megélt valós személyekkel több videós interjút készítettek a diákok. Az érintett évfolyamok a történelemórán kapták fakultatív, szorgalmi feladatként a beszélgetések megszervezését. A megvalósításban résztvevő diákok az iskolai videokamerával és digitális fényképezőgéppel dolgoztak, pedagógus nem vett részt a technikai megvalósításban. (Tanulói interjúk, Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest)

***

A Botlató macskakövek egy kétéves projekt volt, amelyet a Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Alapítvány hirdetett meg, és amely egy több országot átfogó programhoz kapcsolódott. Tíz fős diákcsoport egy történelemtanár vezetésével szisztematikus kutatómunkát végzett a holokausztról, interjúkat készítettek a túlélőkkel, levéltárban búvárkodtak, megtanulták az interjúkészítés és a levéltári kutatás módszertanát, emlékköveket helyeztek el néhány elhurcolt és elpusztult ember egykori lakóháza előtt. Honlapot, CD-t, DVD-t és nyomtatott kiadványt is készítettek, sokat tanultak, és lélekben is sokat gazdagodtak a több mint egyéves munka során. A gyerekek által készített honlapon gazdag anyag olvasható munkájukról és tapasztalataikról. (Tanári interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

A 7-8. osztályos focista fiúk érdekes szövegértési feladatokat oldanak meg, ismerik a kedvenc klubok honlapjait, megtanulják a csapatok indulóit, az internet segítségével szelektálnak a megfelelő oldalak között; főként angol- vagy németórán, a délutáni szabadidőben, a kollégiumban. Idegen nyelvi témahéten az általuk kiválasztott témákat dolgozzák fel internet segítségével, és a prezentáció során hasznosítják az informatika órán tanult ismereteket. Házi feladatot ritkán kell elektronikusan beadni, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a korlátozott hozzáférés miatt nem indulnának egyenlő esélyekkel. (Tanári interjúk, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Pacsa)

***

Az otthoni, nemzetközi internetes szerepjátékokban nem az idegen nyelvű fogalmazásé a fő szerep, hanem a kommunikációé. A legnagyobb előny ebben az esetben az, hogy különféle országok diákjaival kerül kapcsolatba a játékos, amely ? mint ahogy az egyik diák fogalmazta: ?rengeteg nyelvi tudást ad?. Egyik diákunk ? bár csak ?kisnyelvként? tanulja az angolt ?, így nyilatkozott: ?Szókincsem legalább 60%-át az internetes honlapoknak köszönhetem, ennyit az iskolában nem tanultam volna!? (Tanulói interjúk, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

1.3.4. A tanulók önálló tanulással is fejlesztik digitális kompetenciájukat.

Amikor a tanulók hazamennek, általában az az első dolguk, hogy kinyitják a számítógépet, – mindenkinek van. Először megnézik a digitális naplót az iskola honlapján, ellenőrzik a jegyeket, a hiányzásokat és a késéseket, valamint az osztály üzenőfalán az esetleges híreket. Ők maguk is tölthetnek fel közérdekű információkat. Az ellenőrző szerepe megváltozott, a tanulók maguk döntik el, hogy ebben is vezetik-e a jegyeiket, és csak a dicséreteket, illetve fegyelmi beírásokat kötelező láttamoztatni a szülőkkel. A napló ellenőrzése után nagyon sokan ?aratni mennek?, azaz a FarmVille játékban elvégzik a farmon rájuk váró, időzített feladatokat. Ebben a Facebook közösségi oldalon elérhető, valós idejű stratégiai játékban a partnereket a játékosok a kapcsolataik közül választhatják; szántanak, vetnek, aratnak, állatokat gondoznak. ? A mezőgazdasági munka elvégzése közben pillantást vetnek a Facebook hírekre is. Általában nem egy, hanem két-három közösségi oldalon van profiljuk. Jellemző, hogy az iWiWen kezdték, és aztán ? főleg az interaktív játékok miatt ? átpártoltak a Facebookra, de korábbi másik profiljukat sem törölték, így azt is meg-megnézik. (Tanulói interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

Különösen változatos a nyelvtanulás segítése az IKT-eszközökkel. A legegyszerűbb módszer nyelvi anyagok letöltése és visszahallgatása ? akár mobiltelefonról is, iskolába menet, az autóbuszon vagy bárhol. Egyesek angol dalokat töltenek le és fordítgatják magyarra a dalszövegeket. Van, akinek a nem szinkronizált rajzfilmek gyakori hallgatása segített a szókincsbővítésben, mások pedig a külföldi diákokkal való e-mailezést említették. E levelekben természetesen az iskolában nem tanult szófordulatokat, nyelvtani megoldásokat is olvastak, amelyeknek utána kellett nézniük, mintegy megelőzve a tananyagot. (Tanulói interjúk, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

1.3.5. A tanulók tisztában vannak az IKT-eszközökre épülő sokféle önkifejezési lehetőséggel.

Projektmunka többször is van a tanév során. Az alsósok például meseprojekten dolgoznak, képeskönyvet és mesediát készítenek. A gyerekek választják ki azt a mesét, amelyik a legjobban tetszik nekik, majd csoportban feldolgozzák. A történetet képekre bontják, majd minden gyerek megrajzol egy-egy képet a csoport meséjéhez, a rajzok a diafilm egy-egy kockáját adják. A képeket tanári segítséggel beszkennelik, majd elmentik. Ez után a gyerekek saját diájukhoz megfogalmazzák a szöveget, és a PowerPoint program segítségével diafilmmé rakják össze a történetet. (Tanulói interjúk, Deák Diák Általános Iskola, Budapest)

***

Zenei tagozaton a hangtan és akusztika tantárgy oktatását is digitális eszközök segítik. A stúdiótechnikai óra a zenei gépteremben folyik. Minden géphez tartozik fejhallgató, így biztosított a differenciált oktatás, az önálló munkavégzés. A zeneszerzési, hangszerelési feladatokat digitális zongorán gyakorolhatják. Napjainkban az elektronikus hangelőállítás szorosan hozzátartozik a komponáláshoz, zenei szerkesztéshez. A diákok ? a teljes folyamatot szemlélve ? elsajátítják a digitális alapú stúdiótechnikákat is, amely nem csak a produktumok véglegesítésében és modern hangtechnikai gyakorlatban tölt be fontos szerepet, hanem kottaszerkesztéshez is alkalmazzák. A diákok megtanulják a gyors rögzítést segítő, nyomdakész kottakiadványok elkészítésére alkalmas Capella kottaszerkesztő program használatát is. A rögzítés gyorsaságát az USB csatlakozóval ellátott digitális zongora biztosítja, így a lejátszott dallam azonnal lekottázható. Például, ha az adott dallamot zongorán játszották fel, a rögzített szólamot a következő kottasorba átmásolva már előjegyzéssel láthatják el, majd – technika segítségével – megszólaltathatják akár fagotton, akár fuvolán. (Tanári interjúk, Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs)

1.3.6. A tanulók használják az IKT-eszközöket kreativitásuk iskolai és iskolán kívüli bemutatására.

A Neumannos diákok informatikai érdeklődése gyakran párosul önálló ötleteik továbbgondolásával, IKT témájú saját fejlesztésekkel. Az iskola tudatosan támogatja ezeket a diák-innovációkat. A legtehetségesebb diákok számos hazai és nemzetközi tudományos innovációs díjban részesültek. A Benedek Balázs, Mezei Sándor,Nagy Tamás alkottacsapat vak emberek számára fejlesztett új típusú nyomtató megoldásaival kétszer is elnyerte az Innovációs Világverseny nagydíját, Rátai Dániel Leonardo 3D-s találmányával 2005-ben lett hatszoros díjazott az amerikai innovációs világversenyen, majd további világdíjakat nyert találmányával. Országos innovációs ösztöndíjat kapott 2008-ban Turi Zsolt programozási területen. 2009-ben Bálint Márton tudásportál fejlesztésére kapott ösztöndíj-támogatást, majd első helyezést nyert el pendrive alapú rendszervédelmi találmányával a Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyen. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

A szerdánként tartott növendékhangversenyek anyagát rögzítik, az utómunkálatokat a diákok végzik a Cubase zeneszerkesztő program segítségével. A zenei foglalkozáson a tanulók különböző ütemben haladnak, egyikük digitális kottaszerkesztési feladatot kapott, mások a stúdiótechnikai szoftverrel dolgoznak. A zongora és a számítógép egyaránt szerves része az iskolai munkának. A foglalkozás során a tanár szóbeli utasításokkal vagy hangszeres játékkal instruálja a tanulókat, akik a digitális kottával dolgoznak. A bonyolult feladat egyértelmű teszi, hogy a hatékony eszközhasználatot klasszikus zeneelméleti képzéssel alapozzák meg. (Óralátogatás, Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs)

1.3.6. A tanulók használják az IKT-eszközöket kreativitásuk iskolai és iskolán kívüli bemutatására.
vagy
2.3.2. A pedagógusok fejlesztik a tanulók digitális kompetenciáit tanórán kívül, például házi feladatok, szakkörök, versenyek formájában.

A diákok a robotikaórán tanult, magas szintű ismereteiket versenyeken is szívesen megmutatják. A robotika versenyeken a diákoknak egy általuk azonosított problémát fel kell tárniuk, és megoldási javaslatot kell készíteniük. Kijelölt téma volt a ?Smart Move?, azaz okos mozgás, amelybe a logisztika, a közlekedés, az információáramlás tartozik. A kutatásról és az eredményekről a csapat egy prezentáció formájában számol be a versenyen. A feladat tehát megegyezik a tudományos kutatás szokásos lépéseivel: először a problémát azonosítják, majd a szakirodalom feltárásával megpróbálnak valamilyen megoldást keresni, az eredményeket pedig előadás formájában, weblapokon, szórólapokon publikálják. Az iskola csapatának weblapja is van. A szoros együttdolgozás, csapatmunka eredményeként a diákok között nagy összetartás alakult ki, kifinomult és kreatív problémamegoldó gondolkodás jellemzi őket. (Tanulói interjúk, Bányai Júlia Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Kecskemét)

1.3.7. A tanulók törekszenek rá, hogy IKT-eszközökkel készült munkáik esztétikai szempontból is igényesek legyenek.

A műteremre hasonlító tanterem négy számítógépét egyedi monitorokkal szerelték fel, ami a színeltérések kiküszöbölése érdekében elengedhetetlen, hogy a kinyomtatott munkák ne okozzanak csalódást, azt a színvilágot tükrözzék, ami a monitoron megjelenik. A műterem közepén nagy munkaasztal található, a falakon egykori diákok műveit állították ki; a diákok büszkék díjnyertes munkáikra, legyen szó egy borosüveg címkéjéről vagy a Pécsi Balettnek készített plakátról. (Tanulói interjúk, Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs)

1.4.1. Az iskolavezetés megfelelő helyzetek teremtésével támogatja és ösztönzi az IKT-val segített tanulást.

Az alsós tanulók termeiben található gépekre olvasási, számolási és szövegértési kompetenciát fejlesztő speciális programokat telepítettek, ezek segítik az ismeretek játékos elsajátítását. A diákok kiaknázzák számítógép nyújtotta lehetőségeket: gyakorláshoz, feladatmegoldáshoz, otthoni gyűjtőmunkához és kikapcsolódásra is használják. A felsős tanulók is rendszeresen és teljes természetességgel alkalmazzák a digitális eszközöket. A digitális kompetencia fejlesztését segíti az emelt óraszámú, heti három órában folyó informatika-oktatás. Házi feladatukat az otthoni számítógépen készítik el, majd pendrive-on viszik be az iskolába. (Tanulói interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

***

Alsó tagozaton a legnépszerűbb számítógépes alkalmazás a Microsoft Word szövegszerkesztő program és a Google Earth, amely mindenki asztalára háromdimenziós térképet varázsol. Az online módon használható térkép nagy felbontású, különösen a nagyobb városok és a nevezetesebb természeti látványosságok esetében. A tanulás mellett gyakran használják otthon a számítógépet játékra is. Az első osztályosok egyik óráján felmerült a kérdés, a gyerekek közül kinek van otthon meséskönyve: a 21 diák közül mindössze hárman jelentkeztek! A második osztályban szinte az összes tanuló használ otthon is számítógépet, annak ellenére, hogy többségük hátrányos helyzetű. (Tanulói interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

***

A TÁMOP-3.1.4. /program keretén belül szervezték meg az Angol ünnepek című projektet. A kész produktumok bemutatásra kerültek az iskola aulájában, kiállítás formájában. A projektmunka eredményét előre megadott szempontok alapján pontozták és év végén eredményt hirdettek. Az idegen nyelv tanulása összekapcsolódott egy új kultúra ünnepeinek, szokásainak, hagyományainak megismerésével. A projekt keretében a tanulók foglalkoztak az ünnepek hátterével, eredetével, az ország ünnepi szokásaival, hagyományaival; ezeket összehasonlítják a magyar szokásokkal. Feladatokat, keresztrejtvényeket kellett kitalálniuk, történeteket írtak, posztereket, tablókat, a kisebbek pedig rajzokat készítetttk a választott ünnepről. A népszerű Halloween-téma feldolgozásában az alsó és felső tagozatosok is közreműködtek. A karácsony, az újév, a Bálint nap, a húsvét, az anyák napja is a projekt megvalósítandó témái között szerepeltek. A digitális technológia nagy segítség az anyaggyűjtésben, a feladatok megoldásában és a rendezvényeken a hagyományos külsőségek mellett is jelentős szerepet játszott. (Tanári interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

1.4.2. Az iskolavezetés lehetővé teszi, hogy a tanulók tanórán kívül is használhassák az iskola IKT-erőforrásait.

Az e-könyvtárból a tanulók a honlapon keresztül is kiválaszthatják és megrendelhetik a kívánt könyvet. A felületen megnézhetik, hogy kölcsönözhető-e az adott könyv, a böngészéshez nem kell bejelentkezni a rendszerbe. Miután beléptek a vonalkódos kártyával, kijelölik a kölcsönözni kívánt könyvet, és a kattintást követően egy üzenetet generál a rendszer a könyvtár felé. Így megspórolhatják a hosszas könyvtári bogarászást, és másnap már átvehetik a dokumentumot. A könyvtár minden nap reggel héttől délután négy óráig nyitva áll, ezzel azoknak a gyerekeknek kíván kedvezni, akiknek otthon nincs internetük, de az órák után még számítógép elé ülnének. (Tanári interjúk, Avasi Gimnázium, Miskolc)




Free WordPress Themes Design by New WordPress Themes | Thanks to Insurance and Home Insurance