Posts Tagged ‘visszajelzések’

Visszajelzés az eLEMÉR rendszer használatáról

A Visszajelzés az eLEMÉR rendszer használatáról c. kérdőív az önértékelés elvégzése után jelenik meg. A 2011 márciusáig érkezett visszajelzéseket feldolgoztuk. A visszajelzéseket folyamatosan nyomon követjük, de elemző feldolgozásukra évente csak egyszer kerül sor, a februári országos monitoring eljáráshoz kapcsolódva. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan fogadták az iskolák eLEMÉR szolgálatait.

 1. A rendszer azt vizsgálja, hogy a technika alkalmazásának milyen hatása van a tanulókra és a tanulásra, illetve az iskola fejlődésére. Mennyire tartja fontosnak ezt a kérdést? Miért?

 

A válaszadók közül 52 szerint nagyon fontos, 41 szerint elég fontos ez a téma. A Miért? kérdésre az iskolák jelentős része azt válaszolta, hogy az iskolákkal szemben a társadalom, a megváltozott kor, a technika fejlődése új kihívásokat támaszt az iskolákkal szemben is, amelyeknek meg kell felelniük.

„A közeli jövőben már elkerülhetetlen lesz digitális világban való teljes mértékű eligazodás, boldogulás, melynek alapjait az iskolában tanulhatják meg a fiatalok.”

„A társadalmi-technikai változások az iskolai életre, a tanulókkal való bánásmódra, a tanítás-tanulás folyamatára gyakorolt hatása miatt elengedhetetlen az IKT-használat az oktatási intézményekben.”

„A mai oktatásnak az informatikai kultúra fejlesztése elengedhetetlen része. Az IKT a tanulóink tanulási lehetőségeit bővíti. Az életre való felkészítést jelentős mértékben befolyásolja.”

Mások a tanulókat állították középpontba, az ő szemszögükből ítélték fontosnak az IKT-használatot:

„A mai fiatalok mindennapi életének szerves része a technika. Amennyiben ez nem épül be a tanulási folyamatba, ? unalmassá válhat a folyamat, motiválatlanok lehetnek, elvesztik érdeklődésüket, ha nem a cselekvésközpontúságra helyezi a tanár a hangsúlyt.”

„Mert a gyerekek tanulási szokásai, tanulási stratégiája megváltozott a digitális világban, és erre az iskolának mindenképpen reagálnia kell.”

„A tanulók motiváltabbá válnak az ismeretszerzésre, folyamatosan bővíthetik mind technikai, mind tudásbeli ismereteiket, ill. kutatómunkában bátran nyúlnak az informatikai eszközök változatos használatához.”

 

2. Terveink szerint eLEMÉR a későbbiekben egy országos minősítési rendszer alapja lesz. Részt venne ebben az iskolája? Miért?

 

Erre a kérdésre 76 iskola igennel, 12 nemmel válaszolt. Érdekes, hogy bár eLEMÉR az országos minősítési rendszer nélkül is alkalmas arra, hogy az intézmények összehasonlítsák helyzetüket, eredményeiket az országos átlaggal, és a fejlesztésekhez is jó alapot nyújt az önértékelés, mégis ezt emelték ki a legtöbben:

„Minden olyan külső visszajelzés fontos számunkra, amely a többi intézményhez ad viszonyítást, és azért is fontos, mert így talán könnyebben észrevesszük, hogy hol kellene további lépéseket tennünk az eredményes fejlődés érdekében.”

„Biztos viszonyítási alapot kaphatnánk az intézményben az IKT eszközök használatáról, fejlesztési lehetőséget biztosítana intézményünk számára.”

„Hogy átfogó képet kapjuk az IKT eszközök használatáról, alkalmazási, fejlődési lehetőségeiről. Tudatosabbá váljon az IKT eszközök beépülése a tanulási folyamatba.”

 

Csak néhányan nyilatkoztak magáról a minősítési és díjrendszerről, ők azt gondolják, hogy a fejlődés motorja lehet, megerősítené az önértékelés eredményét, míg mások azért támogatják az elképzelést, mert előremutatónak, korszerűnek, általában fontosnak találják. Akik nem szívesen vennének benne részt, azok attól tartanak, hogy negatív értékelést kapnának ezen a téren.

 

„Újszerű és előremutató.” „Így nyomon követhető a fejlődés.”

„Az IKT fejlesztése jelentős anyagi forrásokat igényel, a fenntartó nem támogat olyan mértékben, amennyire a belső innováció azt igényelné. Várhatóan rossz minősítést kapnánk, de ez nem elsősorban az intézmény és az ott dolgozók hibája.”

 

3. Használná-e a rendszert segédeszközként az iskola IKT stratégiájának kialakításához, fejlesztéséhez? Miért?

 

Erre a kérdésre 83 iskola igennel, 7 nemmel válaszolt.

Az iskolák nagy része úgy gondolja, hogy a rendszer jó irányvonalat jelent a fejlesztésekhez, valamint ötleteket ad az IKT iskolai felhasználásának lehetőségeihez.

„Megfelelő iránymutatást adna a fejlesztéshez, oktatásmódszertani kultúránk korszerűsítéséhez.”

„Sok hasznos irányelvet tartalmaz, amire oda kell figyelni a tanítási és tanulási folyamatban.”

„Iránymutatást, felhasználási javaslatot, ötletet szerezhetünk belőle.”

Többen a helyzetelemzésben betöltött szerepét emelték ki:

„Összesítve és részterületekre lebontva láthatjuk belőle az iskola jelenlegi helyzetét, ami kiindulási pontként alkalmazható a továbbfejlődéshez, fejlesztéshez.”

„Alaposan feltárja a gyenge pontjainkat.”

„Segítség az informatikai stratégia kialakításához. Világossá teszi, mely területeken van szükség fejlesztésre.”

 

4. Van-e a rendszerben olyan kérdés vagy kérdés csoport, amelyikre nehezen vagy egyáltalán nem tudott válaszolni? Melyek ezek? Mi okozta a problémát?

 

Erre a kérdésre 42 iskola válaszolt nemmel. Néhány iskolának gondot okozott, hogy olykor nem volt elég széles a skála a válaszok tekintetében.

„Néhány esetben árnyaltabb a helyzet, mint a lehetséges válaszok.”

„Van olyan kérdés amelyre csak igennel vagy nemmel lehetett volna válaszolni. Ilyen alternatíva nem volt.”

Voltak olyan iskolák, ahol a nem megfelelő anyagi feltételekre panaszkodtak:

„Nem rendelkezünk még megfelelő eszközökkel, így a kérdések számomra nehezen megválaszolhatóak.”

„Problémát jelent, hogy kistelepülési kisiskolaként gépparkunk ugyan van (EU), de a fenntartó szűkős anyagi helyzete miatt nincs módunk internet hozzáférésre. A pedagógusok az otthonit használják e célra.”

„Ha egy intézmény önhibáján kívül nem rendelkezik a szükséges IKT rendszerrel, hiába van meg a vezetésben vagy a tanári karban a megújulásra való készség.”

 

5. Van-e olyan kérdés vagy kérdéscsoport, amely Ön szerint felesleges? Melyik?

 

Erre a kérdésre 48 iskola válaszolt nemmel. Két iskola látta úgy, hogy a kérdések között átfedések voltak.

„Volt olyan kérdés, amely többféle aspektusban is előfordult, de tulajdonképpen mindenhová illett.”

„Több olyan kérdés is volt, amelyek részben vagy egészben fedték egymást, vagy legalábbis nagyon hasonló módon közelítették meg ugyanazt a kérdéskört.”

6. Van-e olyan kérdés vagy kérdéscsoport, a mi Ön szerint hiányzik a rendszerből? Ha igen, milyen témában?

 

Erre a kérdésre 36 iskola válaszolt nemmel. Hiányzó kérdésként legtöbben az IKT biztosításának anyagi feltételeit említették.

„IKT eszközök meglétének felmérése.”

„Az IKT eszközökkel való ellátottság szintje döntő a megvalósításban. Lehetne erőteljesebb vizsgálati szempont a meglévő ellátottság. Nehéz szárnyalni, ha nincs mivel.”

„Az anyagi fedezet biztosításának lehetőségei egy önkormányzati iskolánál.”

Ketten a szülői hozzáállást vizsgálnák:

„A szülői oldalról is meg lehetne közelíteni a kérdést.”

„Szülői attitűd az IKT-val kapcsolatban.”

 

7. Megfelelő-e a regisztráció? Milyen módosításokat tartana szükségesnek a biztonság és a zökkenőmentes többszöri használat támogatása érdekében?

 

A regisztrációt 56 iskola tartotta megfelelőnek.

Egy iskola volt, aki nem találta elég biztonságosnak, egy másik pedig publikussá tenné az adatokat.

„Furcsának tartom, hogy a mindenki által ismerhető OM kód alapján beléphető a rendszerbe, így sokszor sokak által felülírható, mely a komolyságát megkérdőjelezi.”

„Célszerű lenne, ha követhetővé válna a bejelentkezés. Jó lenne, ha a kitöltést és rögzítést követően (akár publikusan is) megtekinthetővé (de természetesen módosíthatatlanná) válna mások számára is az értékelés.”

 

8. Felhasználóbarátnak tartja-e a rendszert? Milyen módosításokat javasolna a kényelmesebb kitöltés érdekében?

 

A rendszert 54 iskola tartotta felhasználóbarátnak. Néhány iskolának volt csak problémája, ezek az alábbiak voltak:

„Jó lenne, ha a kitöltés folytatásakor valóban folytatni lehetne a kitöltést és nem kellene újra kezdeni.”

„A szöveges értékelés nyomtatásakor a tördelés nem igazodott az A4-es mérethez. Gazdaságosabb lenne, ha a tanárok és a gyerekek a számítógépen tölthetnék ki a kérdőívet.”

„Ha számozottak lennének az egyes kérdéscsoportok a kitöltésnél. Az egyes oldalakon ne csak mentés és tovább lehetőség legyen, hanem mentés és kilépés lehetőség is. Belépéskor jelenjen meg a kérdőívek kitöltése vagy módosítása és a grafikon lehetőség is.”

 

9. Milyennek tartja a kitöltést követő értékelést, visszajelzést? Informatívak-e a grafikonok, megfelelő-e a szöveges értékelés? Mit javítana ezeken?

 

Az értékelést 45 iskola tartotta megfelelőnek. Több iskola azonban valódi értékelésre számított a válaszokból generált szöveg helyet.

„A grafikonok kevésbé szemléletesek. A szöveges értékelés egyelőre nem nyújt hasznos információkat.”

„A szöveges értékelésben megjelenhetne valamilyen formátumban az összehasonlítás más intézmények helyzetével. A szöveges értékelés automatikus generálás helyett helyzetértékelő fogalmazás is lehetne.”

„A szöveges értékelés csak összefoglalása a bejelölt állításoknak, nem fejlesztő jellegű. Nem tudni, mi alapján jelentek meg az átlagok.”

 

10. Kérjük, ha van egyéb megjegyzése a rendszerrel, annak tartalmával vagy működésével kapcsolatban, írja ide!

 

A rendszerrel kapcsolatban köszöneten és gratulációkon kívül az alábbi megjegyzéseket írták:

 

„Kicsit körülményes volt visszamenni az előző oldalra, de nagy nehezen sikerült.”

„Az iskoláktól teljesen független, a fenntartó anyagi helyzetétől függő dolgokat kér számon az iskolán.”


Free WordPress Themes Design by New WordPress Themes | Thanks to Insurance and Home Insurance